Kihívások, feladatok, tervek a Paksi Atomerőműnél

Mivel az erőmű a Duna mellé épült, az egyik legkomolyabb kihívást a hőség és az ennek következtében bekövetkező aszály jelentheti, hogy kellő mennyiségű víz áll-e rendelkezésre az erőmű hűtésére – fogalmazott Pekárik Géza. Mint mondta, a Duna egy nagy vízhozamú folyam, amelyen 2018-ban mérték az elmúlt száz év legalacsonyabb vízhozamát. Az erőmű még amellett az alacsony áramlat mellett is megfelelően tudott működni, és nagyon sokat tanultak ebből az időszakból – hangzott el. Az idei nyár szerencsére nem volt ennyire szélsőséges, bár a hőségperiódus most hosszabb, de a dunai vízszint megnyugtatóan magasabb volt a 2018-as értékekhez képest – tette hozzá. 

Mint megtudtuk, az értékeket folyamatosan mérték, és szerencsére csupán egyetlen olyan alkalom volt, a múlt hétvégén, amikor egyetlen napra teljesítménycsökkentést kellett végrehajtani a blokkokon. Az 1-es blokk leállításával, azzal a hőmennyiséggel, amelyet a blokk hűtésével a Dunába engedtek, csökkent a folyó hőterhelése és a vízhőmérséklete is – tájékozatott Pekárik Géza, aki szerint a rövidtávú előrejelzés azt mutatja, hogy ez így is marad: ebben a hónapban hasonló korlátozások miatti teljesítménycsökkenésre nem számítanak az erőműben. Mint jelezte, ennek ellenére fel vannak mindenre készülve, hiszen a globális felmelegedés miatt megnövekvő hőségperiódusok jelen lesznek az életünkben.

Az ügyvezető az idei, előttük álló feladatokra célozva úgy fogalmazott, elég mozgalmasnak ígérkezik az év második fele. Elkezdődött az egyes blokki főjavítás, amely komoly kihívást jelent, hiszen ikerblokkokról lévén szó, bizonyos munkák kettős blokkleállást igényelnek, így a második működését is szüneteltetni kell. Mint mondta, viszonylag ritkán terveznek ilyet, a legutóbbi tíz éve történt. Novemberben a 4-es blokk főjavításával folytatódik a munka, a kettő között pedig üzemkarbantartási munkákat végeznek. 

Szó volt a jelenlegi négy paksi blokk üzemidőhosszabbításáról is. Az elmúlt időszakban a döntés előkészítése zajlott. Pekárik Géza úgy látja, az üzemidőhosszabbításnak kellő támogatottsága van szakpolitikai és kormányzati szinten egyaránt, reméli, hogy idén még eljuthatnak odáig, hogy formálisan is létrejöhet a hosszabbításhoz szükséges projekt. Rámutatott, hogy feladatuk nem pusztán az üzemidő hosszabbítás engedélyeztetése, emellett tovább szükséges javítani a blokkok műszaki teljesítőképességét és hatásfokukat is.

Azzal, hogy a régebbi blokkok működését 2052-57-ig kitolják, és Paks 2 is megépül, olyan objektum jön majd létre, amely nem csak az itt dolgozóknak, de a városnak és a térségnek is azt az üzenetet közvetíti, hogy itt komoly gazdasági élet várható a következő években – hangsúlyozta dr. Kovács Antal, az atomerőmű kommunikációs igazgatója, aki szerint a Paksi Atomerőmű szerepe az energiaválság óta különösen felértékelődött, egyre inkább belátja mindenki, hogy milyen fontos az a munka, amit itt végeznek.