2022.10.02. 13:16
Csodaszép égi jelenség tűnt fel az égbolton, Szekszárdon
Halojelenség volt látható több alkalommal is szeptember utolsó napján Szekszárd felett.
Fotó: Cser Jolán
Aznap fátyol- és gomolyfelhők sokasága borította be Szekszárd felett az égboltot. A légköroptikai, úgynevzett halojelenség 14 és 17 óra között a – felhővonulástól és a Nap helyzetétől függően – többször is megfigyelhető volt – osztotta meg a TEOL.hu-val olvasónk, Cser Jolán.
A jelenséget megörökítő olvasónk hozzátette, mintegy három óra leforgása alatt belül váltakozva, végül egyszerre is részleges „fénygyűrűt, körülíró ívet” lehetett látni. Először a Nap bal, majd később a jobb oldalán „szivárványos melléknap” tűnt fel.
A haló görög eredetű szó, a Nap vagy a Hold körül megjelenő optikai jelenséget takarja
„…több típusa létezik, azonban mindet a 8–12 kilométer magasságban képződő fátyol- és pehelyfelhőkben levő jégkristályok okozzák a felső troposzférában. A kristályok változatos alakja és különös rendeződése, valamint a fénysugarak beesési szöge egyaránt felelős a megfigyelt haló típusáért.
A fénysugarak visszaverődhetnek a hatszöges formavilágú jégkristályok belső vagy külső lapjairól vagy megtörhetnek bennük, mint a vízcsepp esetén a szivárvány keletkezésekor. A jelenség lehet rövidke (pár másodperces), vagy tarthat több órán át.” (Forrás: Wikipédia)
A fénygyűrűnél ritkább megjelenési forma a melléknap vagy napkutya (régies magyar elnevezése: cimbora). Ilyenkor a Nap mindkét, vagy csak egyik oldalán jelenik meg fényforrás. Ez általában fehér és sárgás színű, de szivárványos változata is ismert.
A halojelenségek végén irizáló felhők tetézték a látványt.