Videó: ilyen volt testközelből a Puskás-stadionban, ahogy a magyar válogatott legyőzte Bulgáriát

Orkánerejű szél ide, őszies időjárás oda: ha a magyar válogatott játszik, akkor nincs mese, menni kell. Az M1-es autópálya melletti népszerű gyorsétterem 90 százaléka például a meccsre tart. Ezt nem nehéz kitalálni, minden második vendégen magyar válogatott mez, vagy valamilyen relikvia díszeleg, illetve mi más, mint az esti magyar-bolgár meccs a téma. A vasiak is útra keltek, Körmend, Egyházasrádóc, Illés Akadémia-mezbe vagy melegítőbe öltözött drukkerek majszolják a hamburgert. 

Párszáz kilométerrel odébb, ahogy közeledik a mérkőzés kezdése, úgy sűrűsödik az amúgyis gyakran kaotikus fővárosi forgalom. A budaörsi bevezetőtől a Puskás Arénáig lévő nyolc kilométeres szakaszt közel egy óra, 50 perc alatt sikerül megtenni. De nem csak kocsival, gyalog is özönlik a tömeg a stadion felé, miközben a stadionhoz befutó metrókon a hangszórókból Marco Rossi szövetségi kapitány - magyarul - köszönti a drukkereket és kíván jó szurkolást. 

A Puskás Aréna parkolójába érve ismerős arcot látunk, a Haladás volt vezetőedzője, Mátyus János telefonál bőszen. A stadion mellett elképesztő szélvihar tombol, szerencsére bent jócskán csillapodik a szél. Van gombfoci, fejelőverseny, lehet fényképezkedni Rossi, Szoboszlai, Nagy Ádám, Sallai életnagyságú figurájával. A hangszórókból az aktuális és az örökzöld magyar slágerek szólnak - a legnagyobb sikert Korda Györgyék "Reptér" című száma aratja. A hazai drukkerek közben sorra lövik a szelfiket, mindenki fotózkodik. A vendégeket 400 szurkolójuk kísérte el, a közösségi oldalon olvasható kommentekből már a meccs előtt kiderült: konkrétan el vannak ájulva a Puskás Arénától, agyba-főbe dicsérik a létesítményt és szomorkodnak, hogy nekik miért nincs ilyen stadionjuk. 

Tegyük hozzá: nem csak a stadion, a gyep is világszínvonalú. A meccs előtt a közönség felállva hallgatja és énekli a "Nélküledet", aztán jön pompás fényjáték, a miközben a négy eredményjelzőtáblán pedig a magyar válogatott góljai peregnek. A bemutatásnál a legnagyobb tapsot nem játékos, hanem a szövetségi kapitány, Marco Rossi kapja. A meccs előtti élőkép pedig pazarra sikerült: "Együtt az újabb feledhetetlen európai kalandozásért" olvasható a molinón, a közönség sorai pedig egy 12-es számot adnak ki - utalván arra, hogy a szurkolótábor a magyar válogatott 12. tagja. 

Ami a meccset illeti, a közönség roppant hálás minden jó megmozdulásért, kis túlzással egy hazaadást is megtapsol. Szoboszlai Dominik szabadrúgásgólja előtt  - megérezve valamit - sokan a telefonjukat veszik elő és nem is csalódnak: sikerül megörökítenük a középpályás gyönyörű szabadrúgásgólját. A meccs közben a kapu mögötti tábor rákezd, hogy: "Hajrá", a többiek pedig beleordítják az estébe: "Magyarok". Ugyanez a "Marco" és "Rossi" verzióra is kiválóan hangzik. Parádés a hangulat, különösen amikor a kapu mögötti, feketébe öltözött tábor többezer tagja egyszerre ugrál.

 A félidőben megérdemelt vastaps kíséri a magyar válogatottat. A második játékrészt háromgólos előnye birtokában sikeresen lemenedzseli a magyar válogatott, a vasi szurkolóknak öröm, hogy beáll az NB I. góllövőlistáját vezető, szentpéterfai származású csatár, Pakson futballozó Varga Barnabás is. A közönségből néhányan azon bosszankodnak, hogy kedvenceik arra a kapura is lőjjenek legalább egy gólt, amelyiknél ők vannak.

 Ez nem jön össze, de ez legyen a legnagyobb baj. A 0-3 ellenére a bolgár tábor tagjai is jól érzik magukat, sokan közülük félmeztelenül ugrálnak. A lefújás után a magyar csapat- szokás szerint - elénekli a Himnuszt a közönséggel, majd következik a tiszteletkör. Milos Kerkez és Szoboszlai Dominik kidobja a mezét a szurkolóknak - utóbbinak nem kis fejtörést okoz, hogy kit ajándékozzon meg vele. A rengeteg gyerekkezet látva tanácstalanul kérdezi: "Most akkor kinek adjam oda?". Aztán úgy dönt, a leghangosabban kiabáló gyerkőcé lesz az értékes relikvia. Sokat ér - úgy, mint a győzelem.