Podcast: miről mesélnek az anyakönyvek? - Őseink mellet számos érdekesség nyomára is bukkanhatunk

A születések, házasságkötések, halálozások anyakönyveit a középkortól az egyházak vezették. A katolikus egyház számára tridenti zsinat által elrendelt feladatot Magyarországon 1614-től, a protestáns egyházak pedig II. József császár 1785-ben kiadott pátense alapján végezték. A plébániákon egy példányban vezetett anyakönyvekről, az országgyűlés döntése értelmében, 1828-tól kötelező volt másolatot készíteni, és azt az illetékes megyei levéltárnak megküldeni. Az egyházi anyakönyveket 1895. október 1-ig, az állami anyakönyvezés bevezetéséig, közokiratnak tekintették. Magyarországon már az 1960-as évektől zajlott az ún. „mormon mikrofilm projekt”, amelynek során, az amerikai Mormon Egyház Genealógiai Társaságának megbízásából és költségére, a felekezeti és az 1895 utáni állami anyakönyveket is mikrofilmre vették a Magyar Országos Levéltárban. Ez az adatbázis napjainkban a familysearch.org internetes oldalon minden érdeklődő számára lehetővé teszi, hogy családtörténeti kutatásokat végezzen. 

A lehetőséget nem lehet túlbecsülni, hiszen ennek révén nemcsak hivatásos kutatók, de bármely magánszemély számára alkalmas időben, olyan adatokhoz férhet hozzá, amelynek megszerzését máskülönben bürokratikus eljárások és akkurátus „adatkezelési szempontok” alkalmazása rendkívül nehézzé, esetenként lehetetlenné tenné. A mikrofilmes oldalak „lapozgatása” révén azonban nemcsak saját felmenőink származási adatait, hanem számos kultúrtörténeti érdekességet, további kutatásra érdemes, múltban zajlott érdekfeszítő eseményeket is megismerhetünk. Megtudhatjuk pl., hogy Éhen Gyula polgármester 16 éves gyermeke a Balatonba fulladt, Derkovits Gyula festőművész halálát Budapesten influenzás fertőzés okozta, vagy Pethő Ernő kórházigazgató Badacsonytomajban vette feleségül Szegedy Ginát. 

Egy 1914-es házassági anyakönyvből derül ki, hogy Kossuth Ferencnek, Kossuth Lajos fiának házasságkötési tanúja Apponyi Albert volt, de pontos információt kaphatunk pl. Honthy Hanna vagy Jávor Pál házasságkötéséről, megtudhatjuk, hogy Anreith János, Szombathely neves építésze önkezével vetett véget életének, vagy azt, hogy Karády Katalin népszerű színésznő ősei Damonya közégből származtak. Szembesülhetünk olyan egész országot sújtó szomorú eseményekkel, amilyen pl. a Rákóczi-szabadságharcot követő pestisjárvány pusztítása volt. A települések 1710 után vezetett halálozási anyakönyveinek adataiból megállapítható a járvány áldozatainak száma. 

De akár szociológiai elemzésre is érdemes lehetne annak vizsgálata, hogy a második világháború végnapjaiban vajon mi okozhatta a lakosság házasodási kedvének megnövekedését? Ténykérdés, ugyanis, hogy amíg pl. Szombathelyen 1943-ban egész évben összesen 43, 1944-ban pedig 37 jegyespár fogadott örök hűséget egymásnak, ezzel szemben 1945-ban csak az első negyedévben 24 pár állt anyakönyvvezető elé. Minden érdeklődőt arra buzdítunk, hogy használja bátran ezt a könnyen hozzáférhető történeti adatbázist.