A Rábán is tapasztalható a habzás, de miért történik? - a vízügyi igazgatóságot kérdeztük

A habzás a folyókban, patakokban nem ritkán természetes jelenség, ugyanis felületaktív anyagok a természetben is előfordulnak szép számmal.

Egy természetes eredetű habzáshoz még csak nagy mennyiség vagy koncentráció sem szükséges. A habzás elégséges feltétele a természetes eredetű felületaktív anyag jelenléte és a víz esése vagy a víz fodrozódása, amelyet kisebb szél is okozhat. A természetes habok az összetételük miatt lehetnek aránylag tartósak is, a finom növényi törmelék és a fehérjék jól stabilizálhatják.

Ezek a kisebb „habcsomagok” a vízbe lógó fák vízfelszínen lebegő ágainál, felszíni lebegő torlatokon fennakadhatnak, növekedhetnek, majd változatos méreteket elérve, a torlatról leszakadva tovaúsznak a víz felszínén. A habcsomagok időnként meghökkentő nagyságot is elérhetnek, így sokan az gondolják, hogy probléma van a vízfolyásokon. Szerencsére ez nincs így – tudtuk meg a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól.

Érdekesség, hogy az indiai mosódió magja mellett két hazai növényben, a vadgesztenyemagban és a borostyánlevélben is van akkora szaponin-koncentráció (felületaktív vegyület), hogy azt egyre több környezettudatos ember természet adta környezetbarát mosószerként használja.

Évszaktól függetlenül az erősen zubogó vizekben egészen kis szerves anyag- és még kisebb felületaktív anyag koncentráció mellett is kialakulhat kisebb-nagyobb hab, a közepes szerves anyag koncentráció pedig már egészen nagy habtömbök kialakulását eredményezheti.

A ritkásabb, akár tömbökben úszó világossárga-sárga-barna-szürkésbarna színskálán megjelenő hab általában természetes hab. Jellemző, nem extrém nagy vízjárásnál ezek károkat nem okoznak. Az oldott oxigén koncentrációját csak a nagy koncentrációjú bemosódott, könnyen bomló szerves anyag csökkenti, de ezt bűzös szag, erősen zavaros víz és „pipáló” halak is mutatnák.

A 2000-es években előforduló Rába habzások okát a közös, osztrák-magyar feltáró vizsgálatsorozatok (Rába Survey 2008 és 2009) elvégzése és tárgyalások lebonyolítása után az érintett osztrák bőrgyárak és egyéb tisztított szennyvíz kibocsátó pontok a szennyvíztisztító rendszerük jelentős befektetéssel járó modernizálás során megszüntették. Ezután a korábbi, gyári vízszennyezésből eredő habzások megszűntek.

A természetesen kialakuló kis és közepes habok az élővilágot nem károsítják.

Természetes okai viszont továbbra is megvannak és meg is lesznek.

Ezért a tavaszi-őszi időszakban keletkezett folyóvízi habokat – még ha kisebb tömbös megjelenésűek is - alapvetően természetes eredetűnek tekinthetjük, vizsgálni csak akkor célszerű, ha további indikátor paraméterek erős megváltozása, egyértelmű károk megjelenése, vagy a hab hosszú és intenzív megjelenése áll fenn.