Pillanatkép

2023.04.02. 08:00

Megjelent Veszprém város építészeti topográfiája 

Több mint kétszáz színes és fekete-fehér archív fotót, valamint számos térképet és rajzot tartalmaz a Veszprém város építészeti topográfiája címmel megjelent, kiemelt jelentőségű kiadvány, amelyet kedden mutattak be Budapesten, a magyar építészet új otthonában, a gyönyörűen felújított Walter Rózsi–villában. A kötetet Papp Szilárd művészettörténész ismertette a szakmai és érdeklődő közönségnek. 

Osváth Sarolta
Entz Géza Antal művészettörténész, Jankovics Norbert régész, művészettörténész, a kötet szerkesztője, Papp Szilárd művészettörténész, Galamb Zsuzsanna, Csejdy Júlia és Borossay Katalin tudományos kutatók
Fotós: Osváth Sarolta

A Jankovics Norbert régész-művészettörténész szerkesztésében készült, angol nyelvű összefoglalóval is ellátott kiadvány Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) több éves előkészítő kutatásainak és munkájának köszönhetően, Veszprém Megyei Jogú Város támogatásával, számos kutató, és alkotóműhely közreműködésével jött létre. Méltó és maradandó  reprezentánsa a VEB 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat különleges értékeket teremtő céljainak is – hangsúlyozta a kötetet ismertető Papp Szilárd művészettörténész, aki Veszprémből elszármazott lokálpatriótaként nagyra értékelte a színvonalas munkát. 

A 360 oldalas, jól forgatható könyv, a címlapján a város tornyainak egyedi látószögben fotózott látványával új nézőpontot ad Veszprém megismeréséhez, olyat, amelyben egyszerre mutatkozik meg a magyarországi építészet története, folyamatossága, értékei, de jól érzékelhetőek ennek a csak itt fellelhető sajátosságai is. Kiemelte: amellett, hogy teljes körű áttekintést ad a vármegyeszékhely építészeti örökségéről, felsorakoztatja és leírja mai épületállományát is, az óvárostól a modern húszemeletesig, a sokat vitatott aluljárótól a lakótelepeken át a legendás vasútállomásig. Ugyanakkor nem baedekker, de nem is elvont értekezés, hanem pillanatkép a város épített környezetéről, amely az utókor számára közvetíti a mai értékrendet, a mentalitást, a városról való gondolkodást is. Alapirodalomként szolgál a művészettörténészek, régészek, építészek, épületkutatók számára, várhatóan szívesen veszik majd kézbe a lokálpatrióták, a turisták, vagy a tanárok és a diákok, sőt, információforrás lehet akár a döntéshozók, vagy a hatóságok számára is. A bevezető tanulmány keretet nyújt a felsoroló, leltári rész szócikkeinek értelmezéséhez. Itt önálló egységként szerepelnek a topográfiai „objektumok”, épületek, épülettömbök, közterületek (utca, tér), városrészek, köztéri szobrok, beleértve a város külterületeit, Gyulafirátótot és Kádártát is. 

Fotós: Osváth Sarolta

A Veszprémről szóló kötet azért is kiemelt jelentőségű, mert 2009 óta nem látott napvilágot Magyarországon megyei jogú városról hasonló átfogó kiadvány. A könyvbemutatót követő kerekasztal beszélgetésen megtudtuk, hogy a MÉM MDK szeretné újjáéleszteni a hazai városok és kistérségek építészettörténeti topográfiájával kapcsolatos kutatásokat, és a közeljövőben újabb kötetek kiadásában szeretne közreműködni. 

A kötethez a Veszprém történetéről szóló irodalmon túl a legalapvetőbb forrásokat használták fel, így a műemlékekre vonatkozó MÉM MDK gyűjteményeiben lévő anyagokat, a kéziratos és nyomtatott térképeket (1857-ből, 1927-ből, 1964-ből, 1978-ból és 2005-ből), a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának városi forrásait (Házjegyzékek), a veszprémi Városháza Tervtárát (modern épületek és történeti épületek modern átépítései), az országos és helyi képeslapgyűjteményeket, valamint a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár anyagát. Az adatfelvételnek része volt a helyszíni bejárás, a fotózás, az állapotrögzítés és a források összegző értékelése is.  

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában