Áprilisban stabilizálódott a földgáz európai nagykereskedelmi átlagára, de az energiahordozó beszerzése továbbra is nagy teher az importőröknek. A VG arról kérdezte Balogh József energiapiaci szakértőt, hogy a nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján mit tudhatunk az országba érkező orosz gáz áráról.
„A magyar gázszerződés aktuális árát véleményem szerint nem lehet a statisztikákból pontosan kiszámolni" – felelte a szakember, akinek válaszát változatlan formában közöljük:
Kétféle statisztika van: magyar (KSH és MEKH) és nemzetközi (Eurostat). A Eurostat statisztika energiában nem teljesen megbízható. Például, a magyar, éves olajimport mennyiségét 3,72 millió tonnában adja meg. A valóságban ez a szám közelebb van a 9 millió tonnához. Ennek az eltérésnek az az oka, hogy 27 ország küld be alapadatokat, amiből a Eurostat számol. Néha az alapadatok nem egyeznek, kisebb hibákat tartalmaznak, de a feldolgozás során ebből lesznek a nagy eltérések.
Könnyű elszámolni
A KSH és a MEKH adatsor sokkal „tisztább”. Itt van országspecifikus információ (mennyi gáz érkezik Oroszországból) és van termékspecifikus is (mekkora volt a földgázimport). A magyar statisztikával kapcsolatban két potenciális probléma van.
Különböző adatlapok különböző mértékegységeket használnak. Van itt minden a köbmétertől kezdve a MWh-án keresztül a petajoule-ig. A különböző mértékegységek átváltása híresen nehéz a földgáziparban, különösen, ha figyelembe vesszük hogy a joule számolásnál van GCV (gross calorific value) és NCV (net) elszámolás is. A számolási hiba lehetőség ezért különösen nagy.
Becsapós az átlagár
Az ország- és termékspecifikus statisztikából ezenfelül csak akkor lehetne szerződéses árat számolni, ha csak egyetlen kereskedő importálna földgázt Oroszországból, egyetlen szerződés alapján. De a valóságban ez nem így van: több kereskedő, többféle szerződés (hosszútávú, éves, negyedéves, havi, stb) alapján vesz többféleképpen árazott gázt. Viszont a statisztika szempontjából, ezek a különböző termékek mind egységes földgáz mennyiségként vannak jelentve. Ahogy különböző szerződéses árak keverednek, úgy lesz egyre megbízhatatlanabb az egyébként jó alapötlet: ha az Oroszországnak kifizetett összeget elosztjuk az onnan importált gáz mennyiségével, akkor megkapjuk az átlagárat. Csak ez az átlag nem egy adott szerződés ára lesz, hanem az összes gázkereskedő által importált összes gáz átlaga.
És, mint mindenki tudja, akinek már volt szerencséje az átlagokhoz, a statisztika tud érdekes dolgokat produkálni. Ha nekem van két kutyám, Neked egy sem, akkor átlagban mind a kettőnknek van egy kutyája, de valójában csak nálam lesz ugatás.
