A pünkösdi hétvége meglehetősen jól alakult a fővárosi és a balatoni vendéglátóhelyek számára. A magyar tenger partján a magyarok, Budapesten a külföldiek alkották a vendéglátó üzem-egységekben a kritikus tömeget. A hétvégéről, illetve májusról még nem állnak rendelkezésre pontos adatok, ám az első negyedévről igen. Az idei április a vendéglátósok számára kifejezetten jónak számított.
A teljes árbevétel majdnem 90 százalékkal nőtt a múlt esztendő azonos időszakához képest, így elérte a 144 milliárd forintot.
Pedig már tavaly ilyenkor is 111 százalékkal bővült a forgalom a 2020-as negyedik hónaphoz viszonyítva, de akkor csak 67 milliárdig kúszott fel a mutató. Könnyű kiszámolni, hogy a két évvel ezelőtti április produkálta a legrosszabb teljesítményt, akkor a teljes árbevétel 30 milliárd forint volt. Ehhez képest az idei április és vélhetőleg a május is remek hónapnak számít, ugyanakkor nagyon sok a bizonytalanság az ágazatban.
Most éppen az áremelkedés és a munkaerőhiány rabolja a legtöbbet a vendéglősök pénztárcájából. A nyári hónapok azonban ígéretesnek tűnnek, mivel a külhoni drágulás és a gyenge forint mellett itthon nyaralni a legkifizetődőbb, s a külföldi turisták is megindultak hozzánk. Az újrainduló fesztiválozás szintén megdobja a vendéglátózást. Egyébként az éttermekben a július és az augusztus a csúcsidőszak. Ez olyannyira hüvelykujjszabály, hogy a legforgalmasabb hazai üdülőhelyen, Siófokon még az iskolaszünet kezdetekor sem igazították a főszezonhoz a közlekedési lámpákat.
Mindez aligha véletlen:
a városban a pünkösdi hétvégét leszámítva ilyenkor még csak elszórtan lehet látni nyaralókat, amelyek főleg kelet-európaiak vagy németek.
Ez a vendéglátóhelyeken is látszik – szinte mindenhol vannak vendégek, de csak mutatóban, a telt házaktól nagyon messze állnak ezek az egységek. Ugyanakkor az is beszédes, hogy a pünkösdi hétvégén több üzemegység kvázi összeomlott a nyomás alatt, 30-40 perceket kellett várni a frissen készített ételekre. Mindez nagyon komoly terhelést vetít előre a következő hónapokra. És bár látszólag nagyot szakíthat az, aki felkészül, a szakemberek mégis sok vállalkozás nyár végi csődjét jósolják.
Jelenleg az a nagy kérdés, hogy a mikrovállalkozásban működtetett helyeket nem számítva mit visz el a konyhákról a visszaépülő piaci rezsiköltség, továbbá a megfelelő humán erőforrás bérköltsége, illetve járulékai.
Vigyázni kell arra is, hogy a bevételek visszatornázása ugyan fontos, de a hosszú hónapok óta görgetett veszteségek halmaza nagyon gyorsan megfektetheti a vállalkozást – magyarán a felpörgő forgalom jelentős részét nem tudja kivenni az üzletből a tulajdonos, vissza kell forgatnia a társaságba. Ezért sem bírja a vendéglők egy része a gyűrődést, hiszen jelen állás szerint az kevés, hogy most már fogyaszt a vendég, a bevételeket menedzselni is kell.
Ráadásul – és ez most kulcskérdés az egyes piaci szereplők életben maradása kapcsán – a január–áprilisi mérleget nézve továbbra is érzékelhető nagyságrendű a lemaradás (az eladott ételek vagy a kiadott sör mennyiségét tekintve), de a várhatóan kedvező nyári hónapok az éves mérleget is feljebb húzzák a járvány előtti szint környékére, hacsak nem gyűrűzik be annyira az hogy dupla áron jóval kevesebb sört, lángost vagy gíroszt tudnak értékesíteni a vendéglősök. Volumenben (tehát darabszámban) az első négy hónap 4 százalékos elmaradást mutat.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
