Minden korábbinál kisebb lehet a hazai málnatermés idén. Szakértők szerint a még meglévő málnaültetvényeken óriási károkat okozott az országos szárazság, valamint a néhány éve behurcolt, a gyümölcsösökben súlyos károkat okozó rovar, a foltosszárnyú muslica. 

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint az előző év azonos időszakához képest 2022 első öt hónapjában 

  • a friss málna beszállítása 13 százalékkal 155,7 tonnára csökkent,
  • friss málna nem ment ki az országból.
  • A fagyasztott málna importja 23 százalékkal 621 tonnára, 
  • a kivitele 6 százalékkal 258 tonnára csökkent.

A málna külkereskedelmi egyenlege évek óta negatív. Ennek oka a hazai kereslet csökkenése és a hazai málnatermesztés majdnem teljes megszűnése.

A nemzetközi piacoktól a megszűnésig

A 2000-es évekig Magyarország jelentős málnatermesztő ország volt, a régió több piacát mi láttuk el friss gyümölccsel. A termésmennyiség a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1990-ben megközelítette a 30 ezer tonnát, de még 2000-ben is elérte a 20 ezer tonnát. Ezután évről évre zsugorodott a termőterület, olyannyira, hogy 2020-ban az itthon termesztett málna mennyisége már az 500 tonnát sem érte el.

A kereskedelmi adatokon is látható a visszaesés: tavaly már egy az egy tonnát sem érte el frisspiacra szánt gyümölcs exportja, idén pedig már egyáltalán nem került másik országba Magyarországon termett málna.

 

Lengyel és spanyol málna uralja a szezont

A hazai kínálatban a szezon ellenére is egyre inkább a lengyel és spanyol málna dominál. Az egyre kevesebb helyen beszerezhető magyar málna árán is megmutatkozik a vártnál is alacsonyabb termésmennyiség: az ára tavalyhoz képest mintegy 15 százalékkal emelkedett.

Fresh raspberries. (Photo by MICROGEN IMAGES/SCIENCE PHOTO LI / SMD / Science Photo Library via AFP)
Fotó: Science Photo Library via AFP

Egy kilogramm hazai málna 2000–3000 forint közötti áron kapható, nagy tételben azonban lehetetlen beszerezni a hazai gyümölcsből.

Forráshiány után munkaerőhiány

A magyarországi málnatermesztés lenullázódása több okra is visszavezethető. A rendszerváltást követően a kertészeti ágazatok forráshiánnyal küzdöttek, elvesztették stabil piacuk jelentős részét. Az ültetvények fejlesztésére azoknak a termelőknek sem maradt pénzük, akik túlélték a piacnyitással járó veszteségeket, fejlesztési támogatások pedig egyáltalán nem voltak elérhetők az ágazatban. 

A korszerűtlen ültetvények kitettsége a klímaváltozás miatt is egyre nagyobb volt, a magyar málna a 2000-es évek végére végleg alulmaradt a piaci versenyben.

Az ágazatnak a 2010-es években megjelenő és fokozódó munkaerőhiány adta meg a kegyelemdöfést. A málna munkaerő-igényes növény, szedéséhez heteken keresztül folyamatosan rendelkezésre kell állniuk az idénymunkásoknak. A szezonmunkások hiánya miatt nincs, aki leszedje a málnát, miközben az érett gyümölcs már néhány nap alatt tönkremegy. A gépi szedésre – több más gyümölcsfélével ellentétben – egyelőre nincs lehetőség, a gépesítés még kísérleti fázisban van.

Lengyelország lett az EU málnanagyhatalma

Szerbia a legnagyobb málnatermelő Európában, a szerbiai statisztikai hivatal júliusi jelentése szerint a termés 4 százalékkal 114,9 ezer tonnára emelkedhet az idén a tavalyihoz képest – olvasható az AKI jelentésében. 

Lengyelország az vezető málnatermelőjévé fejlődött, a termőterület 27–30 ezer hektár, a termés 76 és 130 ezer tonna között alakult az elmúlt években. A 2021. évi magas felvásárlási ár miatt megnőtt az ottani ültetvények területe, a termést 111 ezer tonnára becsülik, ami 7 százalékkal több az előző évinél. 

Európa fő málnarégiója a spanyolországi Huelva, ahol 49 990 tonna körül várható az idei termés, ami 7,5 százalékos növekedés az előző szezonhoz képest.