Egyre több támadás éri az Ázsiában és Afrikában dolgozó kínaiakat. Tavasszal egy kétgyermekes pakisztáni anya felrobbantotta magát a Karacsi Egyetem kínai nyelvi és kulturális intézetének kapuja előtt. Nigériában nyáron fegyveresek raboltak el négy kínai munkást egy bányából, ősszel fegyveresek támadtak egy kínai üzemre, s a lagosi kínai konzulátus egyik alkalmazottját lelőtték. Kongóban a kínai telepeken rendszeresek az emberrablások.
A terrorizmus komoly kihívás Kínának,
amely a fejlődő világ legnagyobb hitelezője lett Hszi Csin-ping elnök Egy övezet – egy út programja nyomán. Bár Peking a jóindulatú partner képét vetíti magáról, s igyekszik megkülönböztetni projektjeit a nyugati fejlesztésektől, nem tudja lemosni magáról a korrupció bélyegét, és növekvő politikai befolyása feszültséget szül.
A lassuló világgazdaság, az emelkedő kamatlábak és a meredek miatt egyre nagyobb gondot okoz az adósságtörlesztés a programban részt vevő országok számára. Emiatt több fejlesztési program elakadt. Közgazdászok szerint Srí Lanka és Zambia adósságválsága kifejezetten a kínai programmal hozható összefüggésbe. Nyugati vezetők is sokszor bírálták Kína hitelezési gyakorlatát, melyet
adósságcsapda-diplomáciának címkéztek.
Az amerikai AidData kutatóintézet szerint, bár az Egyesült Államok és Kína hasonló nagyságrendben finanszíroz programokat a világban, Washington inkább segélyez, míg Peking bankárként viselkedik. Kína minden segélydollárja 9 dollár hitelt vonzott, míg Amerika minden hiteldollárja 9 dollárnyi segélyt.
Kínának meg kell birkóznia azzal, hogy instabil országokba fektet, ahol törékeny a belpolitikai egyensúly – mondta Yun Nap, a washingtoni székhelyű Stimson Center kínai programjának igazgatója.
Peking jókora kockázatot vállal az Egy övezet – egy út programmal, de elkötelezett a partnerkormányokkal való együttműküdésben, így például Pakisztánban is, ahol nagy erőfeszítéseket tesznek a kínai személyzet védelmében – állítják kínai szakértők.
Míg Feng Csian, a Csinghua Egyetem Nemzeti Stratégiai Intézetének vezető munkatársa úgy fogalmazott:
nem várhatjuk meg az új projektek indításával a terrorizmus teljes felszámolását.
A kínai vállalkozások és munkavállalók azért is kiemelt célpontjai a helyi fegyvereseknek, mert a közvélekedés szerint gazdagok. A pekingi székhelyű ipari csoport, a China International Contractors Association szerint a tavalyi év végén körülbelül 440 ezer kínai dolgozott külföldön kínai vállalkozóknak Ázsiában, és nagyjából 93 ezer Afrikában.
A washingtoni székhelyű The Oxus Society szerint,
az elmúlt három évben 160 polgári zavargás tört ki Közép-Ázsiában a kínaiak növekvő befolyása miatt.
Peking a katonai egységek külföldi bevetését nem tartja elfogadhatónak, ehelyett arcfelismerő technológiával és magánzsoldosokkal védi dolgozóit és üzemeit.
A közös indiai rivális miatt Pakisztán lett Kína legfőbb szövetségese Ázsiában, afféle mintaországa a kínai fejlesztéseknek.
Peking 25 milliárd dollárt költött Pakisztánban utakra, erőművekre és kikötőkre.
Pakisztán a terrortámadások ellenére sem engedett kínai biztonsági őröket az országba, de 30 ezer pakisztáni katonát biztosít a kínaiak őrzésére.
Elgondolkodtató, hogy a kínai befektetések mintaországa, Pakisztán is 25 százalékos inflációval néz szembe, s a közelmúltban mentőövet dobott neki a Nemzetközi Valutaalap, mert vészesen leapadtak a devizatartalékai.
Jól példázza a kínai fejlesztések ellentmondásait a pakisztáni Beludzsisztán tartományban épülő gwadari kikötő, amelyre a helyi kínai infrastruktúra-fejlesztés fókuszál, s idővel repülőteret is terveznek a logisztikai központban. Ám a helyi választásokon elsöprő fölénnyel nyertek a beruházást ellenzők, akik sérelmezik, hogy
a környéken élőknek nincs elég ivóvizük, s egyáltalán nem részesülnek a kínai beruházások előnyeiből.
