Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin kétnapos tárgyalásán egyeztetett a Szibéria Ereje–2 gázvezetékről, amelyen keresztül a tervek szerint 2030-ra legalább 98 milliárd köbméter gázt szállítanak Kínába. Új, jelentős energetikai megállapodást vagy konkrét gazdasági együttműködési egyezményt azonban nem jelentettek be, ami a Bloomberg értékelése szerint mutatja, mennyire óvatos Peking.
Fotó: AFP
Hszi el akarja kerülni az esetleges szankciókat, amelyek kárt okoznának a világ második legnagyobb gazdaságának, miközben meg akarja tartani partnerként Moszkvát az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel szemben.
Gázügyben ráadásul azért is óvatos, mert az országnak egy ideig nem is lesz szüksége a jelenleginél több orosz szállítmányra.
A Szibéria Ereje–2 már működik, a háromezer kilométeres vezeték Szibérián keresztül szállít gázt az északkelet-kínai Hejlungcsiang tartományba. A második, 2600 kilométer hosszú vezeték a Jamal-félszigetről Mongólián keresztül fut majd. A Gazprom 2020-ban kezdte meg a projekt megvalósíthatósági tanulmányát, és azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra megkezdődjön a gázszállítás.
A vezeték évi ötvenmilliárd köbméter gáz szállítására alkalmas, ami valamivel kevesebb a robbanás miatt jelenleg működésképtelen Északi Áramlat 1 kapacitásánál.
Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg via Getty Images
Hszi látogatása előtt Putyin az évszázad üzletének nevezte a Szibéria Erejét, a találkozóról kiadott közös közleményben azonban csak annyi szerepelt, hogy a felek erőfeszítéseket tesznek a csővezeték tanulmányozásának és jóváhagyásának előmozdítására. „Nem igazán gondoljuk, hogy a döntés végleges, még sok finomabb részletet kell kidolgozni. Oroszország jelenleg valószínűleg kétségbeesettebben akar több gázt eladni, mint amennyire Kínának szüksége van” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban a Reutersnek Vang Juanda, az ICIS adatelemző cég kínai gázipari elemzője.
A hírügynökség összeállítása szerint a Gazprom 2019 vége óta szállít a vezetéken keresztül Kínának egy harmincéves, négyszázmilliárd dolláros szerződés keretében. (Egy dollár 362,7 forint.)
Az idén várhatóan 22 milliárd köbméter gáz érkezik így, a mennyiség azonban folyamatosan nő, míg 2027-re eléri a teljes kapacitást jelentő 38 milliárdot.
A tervek szerint 2025-re befejezik a végső, déli szakasz építését, amelyen Sanghajig jut le a csövön az energiahordozó.
Tavaly februárban Peking abba is beleegyezett, hogy szahalini gázt vásároljon, amely szintén vezetéken érkezik majd a Japán-tengeren keresztül Hejlungcsiangba. A mennyisége 2026-ra eléri az évi tízmilliárd köbmétert.
Fotó: Yao Feng / Imaginechina via AFP
Kína azonban nem esik Európa hibájába, és teret ad másoknak is Oroszországon kívül. Tárgyalnak egy közép-ázsiai vezetékről, amely harminc éven keresztül évi 25 milliárd köbméter gázt szállít majd Türkmenisztánból Tádzsikisztánon és Kirgizisztánon keresztül. Emellett hosszú távú szerződéseket kötött Katarral, az Egyesült Államokkal és másokkal cseppfolyósított gáz (LNG) vásárlásáról. Tavaly LNG-ből 63,4 millió tonnát importált.
Kína eredeti célja az volt, hogy 2025-re évi 38 milliárd köbméter gázt importáljon Oroszországból. Oroszország most azt mondja, hogy ez a mennyiség 2030-ra eléri a 98 milliárdot. Ez nagyon nagy ugrás, ezért érdemes óvatosan kezelni
– figyelmeztetett Vang. Kína óvakodni fog attól, hogy Európához hasonló helyzetbe kerüljön, és nagymértékben függjön Oroszországtól, tette hozzá.
Ráadásul Oroszországon kívül rengeteg más ország is gázt akar eladni, így van miből válogatni. „Kína számára ez egy vásárlói piac” – hangsúlyozta a Bloombergnek Batt Odgerel, az amerikai Energy Policy Research Foundation vezető kutatási elemzője. „Hacsak Oroszország nem tesz rendkívül kedvező ajánlatot, akkor Kína addig várhat, ameddig csak akar. Nincs szükség további gázra Oroszországból, különösen a koronavírus-korlátozások okozta gazdasági visszaesés után” – tette hozzá.
