Sikeres sportolóból jó edző lett, kanizsaiakat jutatott el a világbajnokságokra Kisgyura István

- Pontosan emlékszem, 1975-ben kezdtem el vívni az nagykanizsai Úttörőházban, ahol akkoriban rengeteg szakkör működött - mesélte. - Nem a legideálisabb körülmények között történtek az edzések. Az aulában, vagy épp valamelyik folyosón kergettük egymást. Valójában, itt csak a sport megismertetése volt a cél, innen hamar átkerültünk a MÁV NTE vívó szakosztályába. Edzőm Kiss György lett, akivel utána hosszú évekig dolgoztunk együtt, ő jelenleg is a sportág szerelmese.

Kisgyura István gyorsan fejlődött, jöttek szép sorban a sikerek: korosztályos megyei-, területi, majd vidék bajnoki címek. Majd a Magyar Bajnokságon 6. helyezés. Akkor még ritka volt, de kijutottak külföldre is. Az osztrák Klagenfurtban egy nemzetközi kupát is megnyert, s mindhárom fegyvernemben aranyjelvényes versenyző lett. Ezt követően 1982-ben beválogatták az ifjúsági magyar válogatottba. Minden héten Budapestre járt keretedzésekre. Kicsit megviselte a tanulmányi eredményeit, de középiskolám, az akkori Landler Jenő Gimnázium (ma Batthyány-gimnázium) jóindulattal állt hozzá. Versenyzői karrierjének a katonaság vetett véget.

- Néhány év múlva a Testnevelési Főiskola szakedzői képzésének elvégzése után visszakerültem Nagykanizsára, ahol korábbi edzőm Kiss György lett a kollégám - fogalmazott. - Neki nagyon sokat köszönhetek, rengeteget tanulhattam tőle. A tőr szakágat vittem, a tanítványaim a szamárlétrát végigjárva nálam is sikeresebbek lettek. Magyar bajnoki címeket szereztek, bekerültek a válogatottba, sőt világbajnokságokon is pástra állhattak. Legnagyobb edzői sikerem és egyben a legnagyobb kanizsai élményem, hogy a 2000-es Chicagói junior világbajnokságon a három magyar tőröző közül kettő kanizsai sportoló, Bagonyai László és Szmodics Zoltán a felkészítésemmel képviselhették Magyarországot.

Más elfoglaltságai miatt, még abban az évben, 25 év után búcsút intett a sportágnak, de a mai napig csodálattal figyeli a kanizsai vívókat.

Kisgyura István a stafétát a Tökölön élő Krichenbaum "Kriki" Tibornak, a Nagykanizsai Tungsram SE kézilabda csapat egykori gólvágójának adta át.