Bár a független képviselő javadalmazása se kutya, de ahhoz képest, hogy pártelnök és frakcióvezető volt egyszerre, és havonta hatmilliós jövedelemből gazdálkodhatott, nem szólva az emberi sorsok feletti rendelkezésről, ahhoz képest nagyon a sor vége jutott neki. Na és a BKV-jegyellenőrből Mamuszkává előlépett bizalmas, aki hosszú időn át nem a jegyek érvényességét ellenőrizte, hanem Jakabot, meg azt, ki mit csinál és szerinte mit kellene inkább csinálnia a Jobbikban. Most meg végső kétségbeesésében azzal tölti az idejét, hogy nyíltszíni provokációt rendez Miskolcon a párt rendezvényén.

Szóval vége! Ennek a két embernek lefőtt a kávé.

Jakabnak az a fő baja, hogy nem tud sem győzni, se veszíteni. A választásokon – mint láttuk – rendre elbukott, most, pedig, amikor kitelt a becsülete a Jobbikban és kilépni kényszerült, úgy tesz, mintha ez a kudarc nem lenne kudarc, hanem ez az igazi siker, mert őt hű, de mennyien támogatják a Facebookon. Itt hirdeti, hogy ő a nép pártján áll.

Természetesen Jakab mindig azt mondja, ami aktuálisan az érdeke, nem pedig azt, ami politikai meggyőződése. Ilyet persze nehéz lenne találni nála, mert aki a szélsőjobboldali Jobbikban ugyanolyan otthonosan érezte magát, mint Gyurcsány hátsó idomából kikandikálva, attól az embertől nehéz lehet politikai meggyőződést várni.

Magyarán: Jakab soha nem állt a nép pártján. Mindig csak arra vágyott, hogy az aktuális érdekeiből fakadó politikai mantráját megetesse valakikkel. Lehetőleg minél több emberrel.

Persze meg lehet alakítani az új politikai alakulatot, nyilván Mamuszka ebben is segít neki, ám ahogy eddig, úgy a jövőben is várhatóan csak a bajt hozza majd politikai hétköznapjaira.

Jakab sorsát már Moliere négyszáz éve megjövendölte, amikor azt mondta:
„Amikor egy bohóc beköltözik a palotába, nem válik királlyá, hanem a palotából lesz cirkusz.”

Nem gondolja Jakab Péter, hogy az emberek nem nagyon hiszik el egy bohócnak, hogy a nép pártján áll?

A bohóc ugyanis állhat bárhova, mindig nevetséges komédiás marad.