Donáth Anna, aki belülről szemlélve nyilván többet tud a baloldali viszonyokról, mint aki szimplán olvassa a Böszmét, megelégelhette Gyurcsány hétmérföldes felelőtlenségét.

Facebookján egyebek mellett azt írta Ferencnek:
„Ne készüljünk jövő héten kormányváltásra! Mert nem lesz. És a jövő hónapban sem. Aki ezt sugallja és erre készül, az nem őszinte az emberekkel, és hamis reményekkel hitegeti őket.
De ami még ennél is rosszabb: aki politikusként arra készül és arra célozgat, hogy a kormány majd heteken, vagy akár néhány hónapon belül megbukik, az az ellenzéki oldal legfontosabb munkáját akarja megspórolni.”

A maga részérő személyesen is örülök ennek a bejegyzésnek, mert Gyurcsány aktuális írásait hasonló tartalmú jegyzetekkel láttam el pont azért, hogy azok az emberek, akik Gyurcsány minden rezdülésére kritika nélküli vevőként és pozitívan reagálnak, őket próbáljam visszaterelni a realitás talajára. Nem azért, hogy a Gyurcsány-rajongókat bosszantsam, hanem azért, hogy elkerüljék a következő, április 3-hoz hasonló választási kudarcélményt, amihez ezekkel a „készülünk” szövegekkel próbálja prolongálni hívei testtartását, hogy kitartsanak mellette. S elmondhassa, hogy a DK a legnagyobb ellenzéki párt. És akkor mi van? Merthogy ez a legtöbb, amit el tud mondani, ami önmagában olyan messze van a kormányváltástól, mint Makó Jeruzsálemtől.

De ha ezt egy kormánypárti újságíró mondja, azt a jelek szerint könnyebb sületlenségnek nevezni, elintézni egy kézlegyintéssel még akkor is, ha állításait soha nem sikerült megcáfolni egyetlen kommentelőnek sem. Az újságírónak ugyanis nem az öncélú kritika a célja, hanem a magyarok érdekeinek a szolgálata. S ha ezt valaki kirívóan rosszul csinálja, kudarcot kudarcra halmoz, s a választóit rendszeresen félrevezeti, hogy saját magának és szűk politikai csapatának kevés munkával megszerzett átlagon fölüli egzisztenciája biztosítva legyen, akkor arról egy politikai publicistának kutya kötelessége tájékoztatni a Gyurcsány-rajongókat is, mert tévedésben tartja őket.

Ezért öröm számomra Donáth Anna bejegyzése, aki előremutató álláspontot is hozzáfűz bejegyzéséhez. Így:
„Nem a kormány idő előtti bukására kell készülni, hanem dolgozni. Kitartóan és elmélyülten. A munka pedig nem egyenlő a kormány szidalmazásával és a választók várakozásainak alaptalan gerjesztésével.
Az ellenzék dolga egyrészt szellemi munka: világosan meg kell fogalmaznunk, mit gondolunk a világról, és benne Magyarországról. Részletesen ki kell dolgoznunk, milyen alternatív és a jelenleginél vonzóbb ajánlatunk van az ország jövőjéről a magyar emberek számára.”

Nagyon igaz. Olvastak ilyen higgadt mondatokat Gyurcsánytól? Nem emlékszem rá. Mennyivel könnyebb Orbánt gúnyolni, mint dolgozni. Politikai stratégiát kitalálni arra, hogyan lehet jobbá tenni a magyarok életét és ezt úgy előadni, hogy azt az emberek el is higgyék. A helyzet azonban az, hogy Gyurcsány hitelességi vonata már rég elment. Az ellenzék szempontjából viszont nagyobb baj, s ez rossz hír Donáth Annának, hogy Giró-Szász András politikai elemző szerint azért nem állt eddig elő az baloldal vonzó stratégiával, mert mint a 888.hu-nak fogalmazott: „ennyire képesség nélküli az ellenzék”.
Ahhoz, hogy ez megváltozzon, „az ellenzéknek újjá kell születnie, és ez egy évtizedes feladat legalább” – tette hozzá.

Ezzel kellene számot vetni a kitartó Gyurcsány-rajongóknak. Már csak önvédelmi célból is be kéne látniuk, ideje leszállni a döglött lóról.