Ide vezethet a brüsszeli korrupciós botrány

Rónai Sándor, DK, Eva Kaili, korrupció, botrány, Brüsszel
Vágólapra másolva!
A tavaly decemberben Eva Kaili ügyével tetőző botránycunami alapvető kérdéseket vetnek fel az európai intézményrendszerek létjogosultságával kapcsolatban.
Vágólapra másolva!

Elképesztő fordulatot vett a tavalyi év végén kirobbant brüsszeli korrupciós botrány, miután a napokban kiderült, ahogyan erről az Origo is beszámolt,

szabadlábra helyezték az ügy kulcsfiguráját, Eva Kaili szocialista politikust és az Európai Parlament volt alelnökét, sőt parlamenti feladatait is folytathatja.

Tavaly december közepén robbant ki az úgynevezett Katargate-botrány, aminek értelmében titkosszolgálati jelentések és belga hatósági nyomozati iratok alapján

letartóztatták a hazánkat Ujhelyi Istvánnal közösen többször lejárató, Dobrev Klárához hasonlóan a Soros-féle Külkapcsolati Tanácsban is tisztséget betöltött Eva Kaili-t, az Európai Parlament görög származású szocialista alelnökét, miután a hatóságok azzal vádolták meg, hogy több milliárd értékben fogadott el hatalmas mennyiségű kenőpénzt elsősorban Katarból és Marokkóból.

Eva Kaili korábban rendszeresen egyeztetett a hazai dollárbaloldallal. Forrás: 40eu.hu

A korrupciós botrány kirobbanásának napjaiban a belga hatóságok nagy mértékben (1,5 milliárd euró értékben) foglaltak le pénzkötegeket Kaili lakásán egy házkutatás során. Kailit azóta az EP szocialista frakciója minden tisztségétől megfosztotta. A szövevényes ügy hol felháborító, hol paródiaszerű jelenetekbe torkollott,

idesorolhatjuk azt is, amikor Kaili egyszerűen „lehülyézte" saját élettársát, aki magára vállalta a botrányos ügyben való érintettségét. Időközben több európai politikus is a hatóságok célkeresztjébe került, gondolhatunk itt többek között Antonio Panzeri-re, vagy Marc Tarabellára.

Az ügyben azóta számos további részlet látott napvilágot, a teljesség igénye nélkül említhetjük itt az Eva Kaili számára jutatott nagyértékű ajándékokat, az általa átjászott ingatlanok ügyét, valamint saját mesés ingatlanvagyonának kérdését is. Azóta vezető, jobboldali-szuverenista politikusok is markáns véleményt fogalmaztak meg a botránnyal kapcsolatban, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint a botránynak pusztító hatása lesz az európai intézményekre, míg Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette,

itt az ideje lecsapolni a brüsszeli mocsarat.

A fentiek fényében ezért egy évvel az esedékes európai parlamenti választások előtt joggal merülnek fel megkerülhetetlen kérdések,

milyen hatást fog gyakorolni a botránysorozat az jövő évi választásokra, illetve miért lehetséges, hogy szinte kizárólag fősodratú baloldali és a Néppárt melegkonzervatív politikusai azok, akik nyakig érintettek a botrányban?

Érdemes ezen a ponton megemlíteni, hogy ez a botrány nem előzmény nélkül robbant ki, számos korábbi botrányos ügylet előzte meg ennek a helyzetnek a kialakulását. Érdemes megemlíteni itt akár a Paradise-iratok ügyét, amelyben a napokban visszavonulását bejelentő, hazánkkal szemben ellenséges magatartást tanúsított Guy Verhofstadt is érintett volt,

mivel az iratok alapján fennáll a gyanú, hogy offshore cégeken keresztül hozhatott kedvező helyzetbe sorosista szervezeteket vagy játszhatott át közműveket (például a thesszaloniki vízerőművet) francia nagyvállalatoknak.

Ugyancsak komoly botrányt okozott maga a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is, amikor a koronavírusjárvány idején kiderült,

törölhette azokat az SMS-váltásokat, amelyek révén az uniós vakcinabeszerzés részleteit tárgyalhatta meg a Pfizer-Biontech amerikai-német gyógyszeripari konszern vezérigazgatójával.

Érdemes megemlíteni ezen a ponton azt a tényt is, hogy a Bizottság elnökének férje az a Heiko von der Leyen, aki épp azt követően lett az Orgenesis orvosigazgatója, hogy felesége, a Bizottság elnöke megkötötte a vakcinaszerződéseket, ahogy erről annak idején az Origo is beszámolt.