Volt idő, mikor Sásd volt Baranya vármegye székhelye - idézzük fel közösen

Zs. J.

Baranya vidéki központjai között Sásd rohamos fejlődésnek indult a 20. század elején.

Az első világháborút követően Pécs szerb megszállása miatt 1918. november 14-től 1921. augusztus 20-ig Sásd lett Baranya vármegye ideiglenes székhelye. Ide kényszerítették a szerb megszállók a vármegye törvényes alispánját, ide száműztték Pécs város polgármesterét is.

– A zord idők elmúltak, a magyar nap ma már a régi történelmi határok felett kezd derengeni. A kis Sásd csendes járási székhellyé esett vissza, de azért büszke a nehéz idők emlékeire. Baranya vidéki központjai között Sásd is a rohamosan fejlődő községek sorában van

– írta a Dunántúl című lap 1927. augusztusában.

A lap beszámol Sásd fejlődéséről, amit most pontokba szedtünk:

Sásd már évek óta villannyal világított, 1927-től a nagyobb községek igyekeztek az áramhálózatba bekapcsolódni, így Mekényes, Felsőmindszent, Gordisa, Ráckozár, Kaposszekcső, Csikóstöttös.
Folyamatban volt a jegyzői székhelyeken a telefon bevezetése.
Elindult az abaligeti útépítés.
Autóbusz járat indult Pécs és Sásd között. Az autóbusz reggel 7 órakor indult Sásdról és a közbeeső községek csatlakozásával 8 óra után ért Pécsre, ahonnan délután 3 órakor indul vissza.
1927-ben oly gőzerővel indult meg az építkezés a hegyháti járásban, hogy a környékbeli téglagyárak nem tudták a szükséges építési anyagot biztosítani.