Százhuszonöt éve született a mesemondó

Ennek apropóján a helyi képviselő-testület emlékévet hirdetett, tisztelegve a Népművészet Mestere előtt, illetve ezentúl a helyi könyvtár is az ő nevét viseli – ismertették a Békés Megyei Könyvtár Facebook oldalán, hozzátéve, hogy a napokban a méhkeréki bibliotékában Gurzó László közösségen belüli kiemelkedő szerepéről, eredményei jelentőségéről tartottak előadást.

Méhkerék a világ közepe – vallotta Gurzó László, hiszen minden innen indult és ide tért vissza. Domokos Sámuel vizsgálta az 50-es, 60-as években a méhkeréki románok néphagyományát. Személyesen találkozott a mesemondóval: a meséket magnetofonon rögzítette, szó szerinti szöveghűséggel és a tájnyelvi sajátosságok megőrzésével.

Gurzó László a meséket az édesanyjától, a falubeliektől, a katonaságból hozta, illetve a saját fantáziája segítségével alkotta, és mindig a hallgatóságra szabva alakította a történeteit. A mesemondó román és magyar nyelven is megőrizte a meséket, történeteiben különleges személyek, óriások, színes fantáziavilág és egyedi, gazdag folklórvilág jelenik meg.

Az ünnepségen a megjelenteket Tát Margit polgármester köszöntötte. A megemlékezők és előadók között volt Czeglédiné dr. Gurzó Mária, a mesemondó unokája, a gyulai Nicolae Bălcescu román gimnázium igazgatója, Jova Éva, a Foaia Românească főszerkesztője, dr. Mihaela Bucin, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Román Nyelv és Irodalom Tanszék tanszékvezetője, valamint Kozma György, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata elnöke.

Kozma György szerint mesék nélkül kevesebbek vagyunk, és fenn kell tartani a mesélés, meseolvasás, mesehallgatás hagyományát. A mese mindennél többet ér a gyermekeknek és az emberiségnek. Minden mese kincset ad.