Dél-Békés

2023.05.29. 11:56

A határon egyenruhában, a lakodalmakban vőfélyként profik

Fura kettősséget él meg a Készenléti Rendőrség két munkatársa. Barbi Zsolt harárvadász őrvezetőről és Molnár István főtörzszászlósról a Zsaru Magazin írt. A két egyenruhás egyfelől éli a határon dolgozók feszes életét, másfelől vőfélyként olykor laza, bohém énjüket kell megmutatniuk.

Cs. I.

Nap mint nap megállják a helyüket a határon.

Forrás: Zsaru Magazin

Fotó: Fülöp Máté

Kezdjük Barbi Zsolt őrvezetővel, mert ő csak néhány hónapja dolgozik a rendőrség, pontosabban a KR Határvadász Ezred Békés Vármegyei Határvadász Század kötelékében, a vőfélykedést ő űzi régebben. Azon a területen igazi profi. A ’90-es évek elején Orosházára bevonult sorállományú határőrszolgálatra, ma ott határvadász. A kettő között két polgári szakmát tanult: szakács lett és villanyszerelő. Van egy harmadik szaktudása is, bár ki tudja, szakmának lehet-e nevezni a vőfélykedést. A vőfély – csak azok kedvéért jegyezzük ide, akik még nem vettek részt ilyen rendezvényen – a lakodalmak ceremóniamestere. 
Többnyire a hagyományok szerint kanyarítja az eseményeket, bár ma már olyan is dolgozik ezen a területen, aki a korszellemhez igazítja az esküvői parádét, az ott mondott verseket, az ott játszott játékokat. 

A lapnak Barbi Zsolt elmesélte, hogy az egészet részben szakmunkástanulókat oktató szüleinek köszönheti, akiket a tanítványaik rendre meghívtak az esküvőjükre, olyankor ment velük ő is. Álmélkodott a vidámságon, a vőfélyek fényes kedvén. Tetszett, amikor a vőfély vicces, vagy megható, szép beszédet mondott.

– Huszonöt évvel ezelőtt úgy döntöttem, én is megpróbálkozom a vőfélykedéssel, ezért szülővárosomban, Mezőhegyesen megkerestem azt a két idős bácsit, akik akkor már közel negyven éve tevékenykedtek ezen a területen – mondta Barbi Zsolt. 

– Segítséget, útmutatást kértem tőlük. Ekkor ők a szekrény fiókjából elővettek egy köteg papírt, odaadták, mondván, tanulgassak, egyszer eljön az én időm. Tanultam a verseket, a szokásokat, megnéztem rengeteg lakodalmas videót. Aztán tényleg eljött az én időm. Néhány hónap múlva beajánlottak egy lakodalomba, nem tagadom, eléggé meg voltam ijedve. Csak az érdekesség kedvéért: az első utam egy rendőrlakodalomba vezetett…

Lassan túl lesz a hétszázadik lakodalmán
Aztán teltek-múltak az évek, az ijedség is elmúlt, a rutin is megérkezett és Barbi Zsolt ma már saját szövegekkel, versekkel is szórakoztatja a násznépeket, lassan túl lesz a 700. lakodalmán. 2013-ban Rómában kellett lakodalmat vezetnie ott élő magyaroknak. Dolgozott olyan eseményen is, amelyen nyolcszázan vettek részt, és olyanon is, amelyen ismert közéleti embereket kellett irányítania.
Barbi Zsoltot mások mellett Molnár István főtörzszászlós, a KR Regionális Bevetési Igazgatóság VIII. bevetési főosztály XXIV. bevetési osztály 1. bevetési alosztály csoportparancsnoka is tanítgatja a határvadász-szolgálat rejtelmeire, a vőfélykedésben pedig Barbi Zsolt segíti az ő fejlődését. 

Fegyelmezett hétköznapjaik után laza, bohém énjüket is kamatoztatják.
Fotó: Molnár István  / Forrás: Zsaru Magazin

A közös munka után egyszer a vőfélykedésről beszélgettek és Molnár István megkérdezte Barbi Zsoltot, nincs-e szüksége egy jó padavanra. A jedi mesterek tanítványaira utaló kifejezés itt is értelmet kapott: Molnár István végül egy évvel ezelőtt vőfélytanítvány lett. Nem ismeretlen terep a lakodalom az ő számára sem. Hatalmas a családja, édesanyjának kilenc testvére van, édesapjának hat, rengeteg unokatestvér, és akkor osszunk-szorozzunk, hány esküvőre, lakodalomba kellett mennie kisebb-nagyobb korában..
– A bemutatkozó versemben is elhangzik: „vidéken nevelkedtem, sok lakodalmat láttam/a díszes ruhába öltözött vőfélyeket mindig is csodáltam” – elevenítette fel a kezdeteket Molnár István. 

Próbálják a modern világba visszacsempészni a hagyományt

– Tetszett a határozottságuk, a kiállásuk, a hagyományokkal szembeni tiszteletük. Én is igyekszem ilyen lenni, próbáljuk a modern, mai világba visszacsempészni a hagyományt. Zsolttól is sok útmutatást kaptam, de én magam is kutakodni kezdtem a vőfélymunka múltja iránt, aztán részben ezek segítségével, részben ezek mai formába öntésével idézem meg az 1770–1800 között írt vőfélyverseket, -szokásokat. És hogy ezeket értik-e ma? Persze hogy értik, hiszen ma is tudják az emberek, mit jelent a kelengye, a béles, a bokréta és a többi archaikus kifejezés. És igen: egy vőfélynek illik tudni énekelni és táncolni is, nem jöhet zavarba a legfurcsább helyzetekben sem. 

Amikor azt kérdezték, mi a rokonság a hivatás és a vőfélykedés között, Molnár István azt mondta: van rokonság, hiszen mindkét munka határozottságot, fegyelmezettséget igényel. Ő ráadásul nemcsak a lakodalmakon parancsnok, de munkája során is az. És végeredményben az a legjobb, ha mindkét munkát jókedvvel végzik.
 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában