2023.03.21. 20:40
Megkezdődött az egykori szentesi hadszíntér régészeti feltárása - Fotók
Egy most indult másfél éves projekt során lőszermentesítik a szentesi Tisza-hídfő védelmi létesítményeinek területét, hadisírokat kutatnak fel és emlékhelyet is létesítenek az elesett katonáknak. Az első helyszínen már neki is láttak a munkának a Hadtörténeti Múzeum és a Koszta József Múzeum munkatársai, az amatőr „kincsvadászokat” azonban óva intik a magánakcióktól: a helyszín számos veszélyt rejthet.
Napvilágra hoznák a szentesi hídfő harcainak történetét. Fotó: Majzik Attila
Elindult a kutatás az 1944-ben Szentes térségében folytatott harcok tárgyi emlékei és az arra fekvő hadisírok után, tájékoztattak a projekt résztvevői az első kutatási helyszínen.
Mint Irsai Farkas László, a Koszta József Múzeum igazgatója elmondta, a szentesi Tisza-hídfő védelmi létesítményeinek, az 1944-ben Szentes környékén zajlott harcok hadtörténeti örökségnek minősülő tárgyaknak és hadisíroknak hadtörténeti régészeti módszerekkel történő kutatási és együttműködési programja kezdődött.
A komplex levéltári, térképtári forrásokra támaszkodó, hadtörténeti régészeti módszerekkel folytatott tudományos igényű kutatómunka célja a még meglévő állásmaradványok vizsgálata és részleges feltárása. A program szerves része a szentesi hídfőben feltételezhetően fellelhető katonasírok, temetési helyek felkutatása, valamint a Szentes-környéki katonatemetők, hősi parcellák állapotának felmérése is. A másfél éves projekt végén, a szentesi csata 80. évfordulójára a városban egy hősi emlékmű, a hídfőben pedig egy emlékhely létesítése is megvalósulna.
Mint a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatási tervében is jelzi, a szentesi hídfő jelentős szerepet játszott az 1944. évi magyarországi harcokban, az alföldi páncéloscsata során 1944 októberében súlyos harcok dúltak a hídfőért. A tiszai átkelő kulcsszerepet játszott a Tiszántúlról visszavonuló magyar és német csapatok szempontjából.
Megkezdődött az egykori szentesi hadszíntér régészeti feltárása - Galéria: Majzik Attila
A projektben résztvevő Kollár László főtörzszászlós kiemelte, a ’44-es szentesi események eddig háttérbe szorultak a szintén az idő tájt zajlott debreceni páncéloscsata mellett, ezért is szeretné napvilágra hozni a szentesi hídfőnél vívott heves harcok hiteles történetét.
Az elkezdődött feltárások során az első leletek között feliratos üvegdarabok, kézigránát végek és egyéb kisebb, még azonosítás előtt álló tárgyak kerültek elő. A múzeum munkatársai felhívták a figyelmet, az egykori harcok helyszíne ma is veszélyes lehet, ezért önállóan senki se kezdjen „kincskeresésbe” a területen.
