Az egyetem végzős hallgatói elköszöntek a várostól - Képgalériával frissítve

A szalamander a selmeci diákhagyományok részét képezi, amikor is a fiatalok fáklyával, lámpásokkal a kezükben, az ünnepi egyenruhájukat, az aufot magukra öltve vonulnak a kollégiumtól a Városháza térre, majd onnan a Dunaújvárosi Egyetem főépületéhez, közben pedig hagyományőrző nótáikat éneklik. 

A valétáló hallgatók a 33-as kollégium előtt gyülekeztek csütörtökön, majd egységesen felsorakoztak a Dózsa György úton, és elindultak a főtérre. Az egyetem vezetése is a fiatalokkal tartott, és többek között az intézmény munkatársai, egykori hallhatók, diáktársak kísérték őket. Természetesen a rendőrség és a polgárőrség vezette fel a mentet, és ideiglenes forgalomkorlátozással biztosították a résztvevők biztonságát.
A Városháza téren elénekelték a szakok himnuszait, majd Pintér Tamás polgármester köszöntötte a végzősöket. Mint mondta, most búcsúznak az Alma Matertől, amely nehéz, de egyben felemelő érzés lehet számukra. Azt kívánta nekik, hogy éljék meg száz százalékosan ezt az időszakot. Hangsúlyozta, Dunaújváros büszke rájuk, és mindig visszavárja őket. Bízik benne, hogy sokan városunkban vagy a régióban találják meg számításaikat, itt fognak dolgozni és családot alapítani. 
A végzősök nevében Fülöp Hunor, a Valéta Biztottság elnöke búcsúzott a várostól. Beszédében felidézte, nem könnyű éveket tudhatnak maguk mögött, hiszen a covid világjárvány miatt egy időre el kellett hagyniuk az Alma Matert, és mire visszatértek, a selmeci diákhagyományok hallgatói hiearchiájában már firmákká váltak. Sok közös program maradt ki, viszont feladatuk volt a hagyományok továbbadása a fiatalabb társaiknak is. Mint mondta, együtt sikerrel vették az akadályokat, és köszönettel szólt az idősebb hallgatóknak, a tanároknak, az egyetemnek, a városnak.
A beszédeket követően a Vasmű úton át a Kossuth Lajos utca felé vették az irányt, egyenes az egyetem főépületéhez. Ekkorra már teljesen besötétedett, így igazán hangulatos volt a lámpások fényével haloványan megvilágított utcakép, amelynek csöndjét énekeivel töltötte meg a búcsúzó ifjúság. 
Az egyetem előtti téren felsorakozva is énekeltek még a hallgatók, majd dr. András István, az egyetem rektora köszöntötte a valétálókat néhány útravaló gondolattal. Azzal kezdte, hogy az Alma Mater mindig visszavárja őket. Kegyes volt az időjárás is az idei szalamanderen, így egy igazán szép együtt töltött esteként emlékezhetnek rá vissza a hallgatók. Bár a járvány miatt sok közös összetartást, beszélgetést ki kellett hagyniuk, de életre szóló barátságokkal, ismertséggel gazdagodhattak, és olyan emlékekkel, élményekkel, amelyek végigkísérik őket életük során.