Nyári időszámítás

2023.03.24. 11:00

Közeleg a tavaszi óraátállítás

Itt a tavasz, amelyet minden évben az óraátállítás is jelez. Hogy mióta létezik a téli-nyári időszámítás, merre is kell tekerni a mutatókat és mindez milyen hatással van az emberi szervezetre, kiderül az alábbi írásból.

GAZSÓ RITA

óraátállítás, megkezdődik a nyári időszámítás (illusztráció) Képen: a körmendi Móricz Gábor is előbbre tekeri az antik órát. Fotó: Szendi Péter SZP Vas Népe

Fotó: Szendi Péter

Hagyományosan március utolsó vasárnapján életbe lép a nyári időszámítás, idén ez március 26-ára, e hét vasárnapjára esik, amikor hajnali 2-kor 3-ra kell áttekernünk óráink mutatóit. Az átállást sajnos most a hosszú hétvége sem segíti, mint múlt ősszel: hétfőn ugyanis már az új időszámítás szerint, vagyis a megszokottnál tulajdonképpen egy órával korábban kell ébrednünk, ami megzavarhatja a szervezetünket. 

– Komolyabb egészségügyi hatása nincsen a tavaszi óraátállításnak, az egyórás eltolódás azért érezhető, de legfeljebb átmeneti zavart okoz, egy hét alatt azonban általában mindenki túlesik azon is – mondta lapunknak dr. Schranz Róbert. A szekszárdi háziorvos azt tapasztalja, hogy leszámítva azokat akik nagyon korán kelnek, mindenki örül a nyári időszámításnak, hiszen hosszabbak lesznek a nappalok. Ennek következtében a legtöbben még világosban végeznek a munkahelyükön, ezt követően több időt tudnak akár sétával, játékkal, sporttal tölteni a szabadban, amely nagyon egészséges – véli.  

Az óraátállítás gondolata Benjamin Franklin (1706–1790) amerikai diplomata és feltaláló nevéhez köthető, aki párizsi nagykövetként 1784-ben elküldte Egy gazdaságos tervezet című esszéjét a Journal of Parisnak, amelyben kifejtette költségkímélő ötletét. Franklin azt szerette volna, ha mindenki a Naphoz alkalmazkodva élte volna az életét, ezzel csökkentve a franciák híresen nagy gyertyafogyasztását.

Ezt követően 1895-ben George Vernon Hudson (1867–1946) új-zélandi rovarszakértő vetette fel újra az óraátállítás gondolatát. Elképzelése szerint októberben két órát előre, márciusban pedig két órával visszább kellett volna állítani az időt. William Willett (1856–1915) angol építész volt a nyári időszámítás bevezetésének következő élharcosa, aki összesen négy alkalommal nyújtotta be javaslatát az angol parlamentnek. Ő azt akarta elérni, hogy április hónap minden vasárnapján húsz-húsz perccel előre, szeptember négy vasárnapján pedig ugyanannyival visszaállítsák az órákat, fokozatosan szoktatva hozzá az emberek szervezetét a változáshoz.

A nyári időszámítást először Németországban vezették be az első világháború idején, 1916. április 30-án, amikor egy órával előre állították az órát, amelynek célja a természetes fény jobb kihasználása és a mesterséges fény előállításához felhasznált, hadi célokra is alkalmazható energiával történő takarékoskodás volt. Ez a háborús takarékossági lépés már hazánkat is érintette, igaz mindez csak rövid ideig tartott. A II. világháború alatt ismét visszatért az óraátállítás rendszere, amikor az Egyesült Államokban a japánok Pearl Harbor elleni támadása után vezették be. 

Magyarországon 1954 és 1957 között kellett ismét átállítani az órát a munkahelyek esti kapacitási nehézségeinek feloldása érdekében. A nyári időszámítás használata 1958–1979 közt szünetelt, majd 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal. Azóta állítjuk évente kétszer óráinkat oda-vissza. Napjainkban világszerte több mint hetven ország váltogatja a nyári és a téli időszámítást.

A 2010-es évekre a megváltozott lakossági energia-fogyasztás miatt megkérdőjeleződött az óraátállítás gazdasági haszna. Egyre többen álltak ki azért, hogy a sok kényelmetlenséget okozó „szokást” eltöröljék. Európában társadalmi nyomásra reagálva 2018-ban született meg az uniós döntés az időszámítás végleges eltörléséről. Az uniós tagállamok eredetileg 2021-ig kaptak időt, hogy döntsenek róla, téli vagy nyári időszámítást fognak-e használni a jövőben, ha eltörölték az óraátállítást, a koronavírus járvány megjelenése azonban jó időre háttérbe szorította az erről szóló döntést, amelynek határidejét kitolták 2024-ig.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában