Május 29.

2023.05.29. 07:00

Az ENSZ Békefenntartók nemzetközi napja

Az Egyesült Nemzetek Szervezete által létrehozott nemzetközi emléknap, melyet minden évben május 29-én tartanak. Az első ENSZ békefenntartó missziója 1948-ban alakult, és három alapelve van. Először is a harcoló felek hozzájárulása szükséges, fontos a pártatlanság, illetve a békefenntartókat az erőszakmentesség kell, hogy jellemezze, ez alól csak az önvédelem a kivétel.

Farkas Lajos

Fotó: Berán Dániel / MW

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság alapján. Mindez a világbéke elérése érdekében történik, ami elősegíti a gazdasági fejlődést, illetve a különböző szociális ügyek és az emberi jogok rendezését. Az ENSZ a második világháború után 1945-ben alakult meg a Nemzetek Szövetsége utódjaként, azzal a céllal, hogy megelőzzék a háborúkat és lehetőséget adjanak az országoknak problémáik megtárgyalására.

Mit is jelent ez az emléknap?

Az emléknap célja, hogy tisztelegjünk mindazon férfiak és nők előtt, akik szolgáltak, és jelenleg is szolgálnak az Egyesült Nemzetek békefenntartó műveleteiben, továbbá mindazok elszántsága és bátorsága emlékére, akik életüket vesztették a béke ügyéért. Az emléknapot az Ukrán Békefenntartó Szövetség kezdeményezésére az ENSZ Közgyűlése 57/129. számú határozatával 2002. december 11-én hozta létre, és 2003-ban ünnepelték meg először. Mint azt az előbb közöltük az első ENSZ békefenntartó misszió 1948. május 29-én alakult, abból a célból, hogy az 1948-as arab-izraeli háború után a térség békéjét fenntartsák. Azóta a világ több pontján is állomásoznak nemzetközi békefenntartó erők és sajnos eddig több mint 3220 katonai, rendőri és polgári személy vesztette életét szolgálat közben, a béke érdekében. Fontos kijelenteni, hogy azokban az országokban, ahol békefenntartók dolgoznak, a béke csak is a fiatalok aktív részvételével érhető el. A világnak ugyanis jobban figyelemmel kell lennie a fiatalok szükségleteire, a fiatalok hangjának felerősítésére és a részvételük biztosítására a döntéshozatalban, hiszen ők lesznek a jövő társadalmainak tartópillérei. Amennyiben az ő életüknek természetes velejárója lesz az erőszak, akkor ők később is ebben látják majd a megoldások kulcsát, és nem törekszenek párbeszédekre. A békefenntartók ezért is tartják fontosnak ezt a szempontot, és ez hatványozottan igaz a fiatal nők és lányok védelmében és támogatásában, ugyanis így lehet csökkenteni az ő kiszolgáltatott helyzetüket is.

Magyarok a békefenntartók kötelékében

A múlt héten nyílt meg az Intercisa Múzeumban egy kiállítás, amely a magyar katonák a nemzetközi békefenntartásban való szerepvállalását mutatja be. A tárlat szeptember végéig tekinthető meg az intézményben. Hazánk egyébként 1988-ban vett részt először ENSZ-békefenntartó műveletben, amikor is bekapcsolódott az ENSZ Irán-Irak Katonai Megfigyelő Csoport (UNIMOG) munkájába.

Magyarország Alaptörvénye 47. cikke értelmében a Magyar Honvédség külföldi alkalmazásának engedélyezési joga megoszlik a Kormány és az Országgyűlés között. A NATO és az Európai Unió műveleteiben történő szerepvállalásról a Kormány dönt, egyéb nemzetközi katonai fellépésről az Országgyűlés határozhat. A magyar katonák az elmúlt több mint három évtizedben békefenntartóként ott voltak a Balkánon, Afrikában, a Közel-Keleten és Afganisztánban is. Mindenhol megállták a helyüket és magyar zászlóra szégyent nem hoztak.

Felhasznált irodalom 

https://honvedelem.hu/missziok/ciprus/ensz-bekefenntartok-nemzetkozi-napja-cipruson.html

Nagy Károly: Nemzetközi jog, Püski, Budapest, 1999,

Csikány Tamás–Helgert Imre–Horváth Csaba–Horváth Miklós–Lengyel Ferenc–Szabó József János–Szani Ferenc: A Hazáért. A Magyar Honvédség múltja és jelene, 1848–2004. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2006.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában