Hosszú évek után tért haza

2022.05.22. 08:30

Zahár Ákos, a porcok nagymestere 2021 áprilisában vette át Fehérváron Bucsi László székét

Több évtizedes pályafutása alatt több ezer csípő- és térdprotézis-beültetést végzett. Szakterülete a periprotetikus infekciók felismerése és kezelése.

Hajdú Marianna

Ha negyven felett felkelve nem fáj, akkor már nem élünk – tartja a szakember

Forrás: Pesti Tamás / FMH

Ortopéd sebészként a speciális technikák, például a nagy csontvesztéssel járó protézislazulások rekonstrukciójának, sebészi komplikációk ellátásának szakértője Zahár Ákos.

Hatéves kora óta sebész akart lenni. A bécsi egyetemre járt, német szakra, aztán átment az orvosi karra. Oda járt pár évet, aztán hazatért a SOTE-ra, ott fejezte be tanulmányait. Majd 1998-ban elkezdett dolgozni a SOTE  ortopéd klinikáján. Akkoriban nagyon nehéz volt bejutni, mindjárt az első napokban szerencséje volt megismerni Bucsi Lászlót, aki ekkor docens volt. Ő volt az első, aki szikét adott a kezébe. A későbbiekben úgy hozta a sors, hogy Bucsi mint tanár elhagyta a SOTE-t és eljött Fehérvárra.

Kapcsolata akkor sem szakadt meg a tanárral, amikor Hamburgba került. Itt kilenc évig dolgozott; ez Európa legnagyobb intézete, ahol térd­protéziseket gyártanak. Komoly tapasztalatokra tett szert. Később megpályázott egy osztályvezető főorvosi állást Berlinben. Legnagyobb megdöbbenésére a 12 pályázóból ő nyerte el a pozíciót. – Itt kaptam a telefont, és jöttem haza a tanár úr hívó szavára – mesélte. 2021 áprilisában vette át Fehérváron Bucsi László székét, a Mozgásszervi Sebészeti Centrum vezetőjeként.

Ez nagyon nagy egység, 120 ágyon dolgoznak, 36 orvossal, a hét minden napján.

– A kopás gyakorlatilag minden ízületet érinthet – mondja Zahár Ákos. – A nyaki gerinc, ágyéki gerinc a leggyakoribb. Halljuk, hogy recseg-ropog a nyak, fáj a derék, ezek kopások. Gyakorlatilag huszonéves korban elkezdődik, ehhez nem kell nagymamának lenni. Aztán a későbbiekben jön a csípő- és térdkopás.

A térdízületet és a csípőízületet érintő elváltozás sok mindentől függ, a genetika biztos, hogy közrejátszik. Egyre nő a várható életkor, ám az a genetikai program, ami az emberben megvan, hogy a csípő meg a térd meddig működjön, körülbelül 40-50 év. A kopás legjobban a 60 év fölöttieket érinti, ehhez hozzájárul az életmód is. A hízás által is egyre jobban ki vannak téve ízületeink a kopásnak, elhasználódásnak.

– Amíg lehet, mozogjanak; azért, mert fáj az elején, ne legyen akadálya annak, hogy mozognak! – hívta fel a figyelmet a szakember. – Ezekre a kopásos betegségekre általában az a jellemző, hogy minél többet mozgunk, annál kevésbé fájnak, minél kevesebbet mozgunk, annál jobban fáj. Viszont a mozgástól bejáratódik az ízület. Nagyon jót tesz neki a torna: a fitnesz, az aerobik időskorban is. Jó a jazzbalett, a tánc, a jóga, nagyszerű az úszás, kerékpározás. Persze a túlzott sport sem tesz jót, mert tönkreteheti az ízületeket.

Ha már kialakult a kopás, elsősorban gyógyszeres kezeléssel kezdenek a szakemberek: fájdalomcsillapítással és olyan gyógyszerekkel, amelyek pótolják a porcokat. Sajnos a porc olyan, mint az idegszövet, azaz ha elpusztul, nem tud újat termelni. Az injekciók a még meglévő porcokat táplálják és kenőanyagot biztosítanak az ízületeknek. A műtéti kezelések első lépése az arthroscopia, mikor kis lyukakon keresztül érik el az ízületeket, azokon keresztül próbálják meg elhárítani a kisebb kopásokat.

Zahár Ákos arról is beszélt: körülbelül 40 éves korig lehet korrigálni a lábak tengelyeltérését, azaz addig lehet kiegyenesíteni a lábakat. A következő lépés az operáció. A protéziseket akkor használják, amikor már nem segítenek a konzervatív kezelések, úgymint a gyógytorna, a gyógyszerszedés vagy az injekció…

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában