Minden visszatér a régi kerékvágásba: éppúgy lehet tüzelni a kertben, mint eddig

Korábban, vagyis a pre-covid korszakban a környezetvédelmi törvény felhatalmazta az önkormányzatokat, hogy helyi rendeleteket alkossanak a kerti zöldhulladék égetésére, illetve annak rendjére. Ezt a legtöbb önkormányzat meg is alkotta, viszont a környezetvédelmi törvény módosult. Ennek értelmében 2021. január 16-i hatállyal kivették ezt a felhatalmazó rendelkezést a törvényből, melynek az lett volna az eredménye, hogy az új jogszabálynak köszönhetően sehol sem lehetett volna semmilyen kerti zöldhulladékot égetni, legalábbis legálisan. 

Aztán jött a pandémia és vele a veszélyhelyzet, ami sok szabályt és törvényt felülírt, így a járványkezelés idején hozott átmeneti törvény felülírta a korábbi döntés, vagyis kimondta, hogy azok az önkormányzatok, amelyek rendelkeznek zöldhulladék égetést szabályzó rendelettel, azok hatályban tarthatják, illetve, ha még nincs nekik ilyen, akkor alkothatnak ilyen rendeletet. 

Dornyi Sándor, Szabadbattyán jegyzője elmondta: -Úgy tudom, hogy a környezetvédelmi törvényben visszaemelték ezt a korábban törölt passzust, vagyis elsejétől újra az önkormányzatok hatásköre lesz az ezzel kapcsolatos rendeletek alkotása és betartatása. Településünk képviselőtestülete nem is helyezte hatályon kívül az erre vonatkozó rendeletet és most, hogy a veszélyhelyzet véget ér, vagyis július elsejétől visszatér minden a régi kerékvágásba, vagyis minden marad a régiben, hiszen nálunk továbbra is az a szabály, hogy szeptember 1-től következő év április 30-ig lehet kerti zöld hulladékot égetni, ám akkor is csak a meghatározott napokon, a megadott rendszer szerint. 

Azonban a tapasztalat az, hogy hiába alkotnak jogszabályokat és rendeleteket, a napi gyakorlat azt mutatja, hogy a teljes tiltás nem működik, mert sokan keresik fel a települések jegyzőit írásban, személyesen és telefonon, hogy úgy mégis mit tehetnének a képződött zöldhulladékkal, ha nem lehet elégetni a helyszínen? A probléma valós, hiszen nem lehet mindent komposztálni. Egy kiszáradt 20 éves gyümölcsfát például nem, és bár vannak szolgáltatók, akik elszállítják a nyesedéket és a vesszőket, ágakat, de a leadható mennyiség, vagyis a tömeg és a térfogat véges, így aztán az történik a teljes tiltás mellett kiálló önkormányzatok területén, hogy a lakosság elindul a képződött zöldhulladékkal és leteszi a földutak mellé, az erdőbe, az árokba. A másik lehetőség, hogy megpróbálja a telektulajdonos feltűnés nélkül eltüzelni az udvarban az ágakat. Azért teszik titokban, mert nem akarja senki, hogy feljelentse őket a szomszéd a jegyzőnél. 

A teljes tiltásra jó példa a megyeszékhely, hiszen Székesfehérváron már a covid előtti korszakban sem lehetett tüzelni, vagyis ha az országos környezetvédelmi törvény engedélyezi a zöldhulladék égetést, Székesfehérvár akkor sem. Ilyenkor sokan kihordják a képződött ágakat, gallyakat, nyesedéket és levelet a környező falvak külterületére, akár éppen Szabadbattyánba vagy például Fehérvárcsurgóra, ahol is súlyos összegeket fordíthat az egyébként is nehezen gazdálkodó, bevételi forrással alig rendelkező kistelepülés az illegális lerakóhelyek felszámolására. 

Dornyi Sándortól megtudtuk: -Csak Szabadbattyán 10 milliós nagyságrendű pénzt költött el csak az elmúlt évben erre a feladatra. Arról nem is beszélve, hogy a gazdák is szedik a szemetet a földjeiken, mert ha nem tudják bebizonyítani azt, hogy ki rakta oda, akkor a terület tulajdonosát kötelezheti a kormányhivatal az elszállításra. Ha az adott hulladékhalom közterületen van, akkor meg az önkormányzat dolga a rendteremtés. 

Mór a harmadik legnagyobb város a megyében, és bár némileg módosítanak a zöldhulladék égetését szabályzó rendeletükön, az már biztos, hogy ők is a régi, bevált módszert követik, vagyis a legtöbb településhez hasonlóan ők is fix napokat tűznek ki és akkor is csak a rögzített időintervallumokban szállhat fel a fehér füst a zöldhulladékból.