Frissen Fejérből

2022.08.17. 11:06

Egyedülálló fehérvári lelet került elő

Egyedülálló régészeti leletanyag került elő Székesfehérváron, a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola udvarán. A felújítási munkálatok során bukkant a kivitelező a „furcsaságra”, melyről hamar kiderült: egy korszak történelmi „vakfoltjára” sikerült rátalálni.

S. Töttő Rita

Reich Szabina régész az egyik leletet mutatja be

Forrás: Fehér Gábor / FMH

A megyeszékhely 12. századi budai külvárosát eddig csak „legendaként” ismerte a történelmi szakma, ám most kézzelfogható leletanyagra bukkantak a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola udvarának nyári munkálatai során. Ezeket mutatta be szerdán Reich Szabina, az ásatási folyamatot vezető régész és Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója.

– A Városgondnokságnak köszönhetően érkeztünk a területre, ahol épp kivitelezési munkálatok zajlottak. A markoló beleakadt ugyanis néhány olyan falszakaszba, amelyeket megnézhettünk. Neki is álltunk a mentő feltárásnak, miután kiderült, hogy valóban korszakos leletről van szó – árulta el a vezető régész, aki ismertette a föld alól előbukkant falmaradványok részleteit: – A történelmi belvárostól észak-keletre elhelyezkedő, északra lévő budai külvárosról van szó. Ez a városrész 12. században alakult ki a Budáról, Esztergomból és Győrből érkező útvonalak egyesülése mentén, melyeken keresztül eljutottak a jelenlegi történelmi belváros felé. Éppen azért, mert fontos kereskedelmi, illetve stratégiailag fontos útvonalak haladtak ezen külvároson keresztül, ezért az első polgárok – latinok – itt, ebben a városrészben telepedtek le. Számos szerzetesrend is élt itt. Ezeket írott források bizonyítják, eddig régészeti bizonyítékok erre nem voltak. Ezúttal két polgári ház falszakaszait találtuk meg.

Mint kiderült tehát, korábbi kutatások sem álltak rendelkezésre erről a területről –  Siklósi Gyula is csak a Királykútnál talált néhány korabeli falszakaszt. – Néhány kőfaragvány származott erről a területről, de konkrétan épített örökségi elem erről a külvárosról nem maradt fenn – ezidáig! – fejezte ki örömét a régész. Az első adatokból arra következtetnek tehát, hogy egy késő középkori lakóház, illetve egy késő középkori vagy kora újkori ház maradványa található a föld mélyén az iskola udvarán. – Masszív tört kőfalról van szó, melynek feltárása során lementünk egészen az alapozásig: 2 méter 28 centiméteren volt az alapozás alja. Elképzelhető tehát, hogy alápincézett házról van szó. Emellett megtaláltuk egy nyílás – ajtó vagy ablak – részletét is, 60 centiméter szélesen. Emellett járószint is előkerült.

Ezt a területet a közművek és a 20. század kevésbé bolygatta meg, ezért is maradhatott meg viszonylag jó állapotban a két épület. Előkerültek pénzérmék is, mégpedig a késő középkorból, továbbá a mindennapi élet tárgyai - cserépmaradványok, fémlelet is.

–  A cserépelemek  sokszor sokkal több információt nyújtanak számunkra, mint az érmék, hiszen hamarabb elhasználódnak – tehát tényleg egy adott korszakot képviselnek. Előkerült egy másik épület is, annak viszont csak egyetlenegy, déli zárófalát találtuk meg. A többi részét a 20. század „elvitte” – mutatott rá Reich Szabina.

Pokrovenszki Krisztián igazgató kiemelte a Városgondokságot, s megköszönte azt, hogy jelezték számukra a különleges leleteket. A későbbiekben tervezik folytatást és szeretnék majd az udvar többi területét is talajradaros vizsgálat alá vonni. Ennek köszönhetően a remények szerint kirajzolódnak majd az épületek további részletei. Az iskola és a múzeum között pedig már zajlik az egyeztetés az interaktív történelemórák lehetőségéről is.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere is kifejezte örömét a friss régészeti leletek és az értékmentés kapcsán, s hangsúlyozta: támogatja a folytatást.  

A most feltárt falszakaszokat – az Örökségvédelmi Hivatallal egyeztetve – a közeljövőben visszatemetik. A régész úgy fogalmazott: ha a konzerválás másképp nem megoldott, akkor a hasonló leleteknek a legjobb dolga a föld alatt van. –   A faltető és a fal környezete homokágyat kap, melyre geotextília és egy újabb homokágy kerül. Ezt követően történhet meg maga a ráfalazás - tehát a beton blokkok ráhelyezése -, mert ezáltal nem károsítják az alatta lévő falat. S mivel a beton sem tud belekötni a falba, ezért ha később bármilyen munkálatra kerül sor, a beton megvédi a középkori falréteget.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában