Új, fenntarthatósági indexet vezet be a K&H

Hírek Tóth Balázs
A magyar vállalatvezetők többsége fontosnak tartja a környezeti fenntarthatóság követelményét – de csak kevesen tesznek is érte. A cégek első emberei általában akkor foglalkoznak a környezeti problémák megoldásával, ha az közvetlen működési haszonnal is jár. A legnagyobb cégek kiemelten kezelik a fenntarthatósági stratégiát, a magyar cégvezetők ötöde azonban még megkérdőjelezi, hogy a klímaváltozás emberi tevékenység eredménye lenne – ez derült ki a K&H Bank egyik legutóbbi felméréséből.

Először készült átfogó felmérés a hazai közepes és nagyvállalatok körében a fenntarthatóságról, ezzel indult útjára a K&H fenntarthatósági index.

A közepes és nagyvállalatok körében a K&H fenntarthatóságról készített főindexe – a 0-tól 100-ig terjedő skálán – 2022. első félévében 38 pontos értéket ért el, ami a skála terjedelmét figyelembe véve a közepesnél gyengébb értéknek felel meg. A cégek még a fenntarthatósággal történő foglalkozásnak a korai szakaszában vannak. Ezt nagyon jól alátámasztja az 5 alindex. Az attitűd már egész jó, mert tudják, hogy ezzel a témával foglalkozni kell. Ahogy az alindexeket tekintve haladunk előre (stratégia, aktivitás, mérés, a CSR területén), látszik, hogy egyre csökkenő, és összességében alacsony számok következnek, így még bőven van tere a fejlődésnek – húzta alá Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője a K&H fenntarthatósági index csütörtöki sajtóbemutatóján.

A megkérdezett cégeknek mindössze 11 százaléka – jellemzően a nagyobb vállalatok – készítenek átfogó stratégiát a fenntarthatósággal kapcsolatban. Ezek a vállalatok egyben jelentős karbonkibocsátók is, így magasabb vezetői szinten foglalkoznak a környezeti problémákkal (9 százalékuk), mérik a károsanyag-kibocsátást (a vállalatok 6 százaléka), auditot is készíttetnek és igyekeznek megszerezni a legmagasabb fokú, ISO 14001 minősítést. A cégek mindössze 2 százaléka tűzte ki a karbonsemlegesség elérésének céldátumát.

Mindemellett aggasztó eredmény, hogy a felmérésben résztvevő – főleg a kisebb cégek élén álló – cégvezetők közel ötöde úgy gondolja, hogy a klímaváltozás nem az emberi tevékenység eredménye, így aztán neki ezzel nincs is dolga

– tette hozzá Suba Levente. Azok a cégek viszont, amelyek nyitottak a környezeti fenntarthatóság problémakörére, általában a társadalmi felelősségvállalás egyéb területein is élen járnak.

A cégvezetők nyitottak a környezetvédelemre

Az Európai Unió karbonkibocsátással kapcsolatos célkitűzéséről a cégek háromnegyede hallott, döntő többségük (70 százalékuk) azt is tudta, hogy a cél a teljes karbonsemlegesség. A vizsgált vállalatok 70 százaléka lehetőséget lát abban, hogy az uniós fenntarthatósági célok elérése érdekében a vállalatnak át kell alakítania gazdasági tevékenységét. A vállalkozások 90 százaléka egyetért azzal, hogy a vállalatuk is hozzá tud tenni a közös fenntarthatósági törekvésekhez, illetve a fenntarthatósági kérdések előtérbe kerülése javítja egy cég megítélését a fogyasztók, illetve a vevők körében. Ugyanakkor a felmérés szerint tízből kilenc vállalat úgy gondolja, hogy az ágazatának gyakorlatilag nincs vagy legalábbis alacsony szintű a karbonkibocsátása. Alig van olyan cég, amelynek saját bevallása szerint a versenytársaihoz képest magasabb lenne a kibocsátása, a környezeti lábnyoma.

A legfőbb cél a költségcsökkentés

A költségek csökkentése iránti szándék a fenntarthatóság irányába tereli a cégeket. A vállalatok 89 százaléka igyekszik csökkenteni a papírhasználatot, a vállalkozások 72 százaléka pedig az energiafelhasználást. Jelenleg azonban a vállalatoknak még csak elenyésző része (2 százalékuk) vásárol zöld energiát, és kevesen vannak azok is, amelyek ezt tervezik. Az orosz-ukrán háborúból adódó bizonytalanság a cégvezetők szemében felértékeli a megújuló, alternatív energiaforrásokat, 76 százalékuk szerint az elhúzódó harcok hátráltatni fogják a zöld átállást.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink