Ha az ember az elején nem veti meg a sarkát, és nem fogalmazza meg, mi a saját érdeke, akkor belesodródik a háborúba – kezdte az interjút Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. A kormányfő emlékeztetett, hogy a háború kezdete egybeesett a magyar választásokkal, ez leegyszerűsítete a képletet.
Ha a baloldal került volna a hatalomra, mi is nyakig állnánk a háborúban – mondta, hozzátéve: ehelyett a magyarok a békét választották. Ez szerinte egy olyan háború, amelyet lokalizálni kellene, Magyarország pedig nem fog belesodródni a háborúba, ez a veszély „minket nem fenyeget” – mondta.
A kormányfő szerint nevetséges kérdés, hogy ki áll háborúban – utalt a német külügyminiszter kijelentésére –, ugyanis aki fegyvereket szállít, az már benne van a háborúban, és csak a másik féltől függ, hogy kit tekint hadviselő félnek. Ütnek, vernek, rúgnak, harapnak – fogalmazott a miniszterelnök, mindent elkövetnek egyesek, hogy Magyarország belesodródjon ebbe a háborúba, ugyanakkor a kormány világossá tette az álláspontját, ezért akarunk békét és tűzszünetet. Szerinte az emberi elemi erkölcsi érzék is azt követeli, hogy legyen egy tűzszünet, és kezdődjenek el a tárgyalások.
A nemzeti konzultációról elmondta, ez egy hungarikum, amit nem csinálnak máshol. Szerinte a 2010-es helyzet egy másfajta politikára kényszerített minket, amikor az ország térdre esett, „térdre, imára állapotban volt Magyarország” tette hozzá. A kérdés az volt, hogy milyen módszerrel lehet fenntartani a támogatást, ezért kulcskérdés volt, hogy az új kormány maga mögött tudja a többség támogatását, ehhez módszereket kellett találni. Eközben szükség volt egy új alkotmányra is, egy történelmi hiányosságot is pótolni kellett, ezért is találták ki a nemzeti konzultációt.
Ez a választások után a demokrácia élő formáját testesíti meg – mondta a nemzeti konzultációról a kormányfő, aki szerint a legutóbb visszaküldött 1,4 millió válasz elegendő, hogy értse a kormány, hogy mit akarnak a magyarok. Ebből az derül ki, hogy a szankciók az oroszokat nem kényszerítik térdre, az ukránokon nem segítenek, mondta. A németek készítettek egy felmérést, amelyből az derül ki, hogy 2023-ban 175 milliárd euró veszteséget fognak elszenvedni, azaz Németország elveszít egy teljes Magyararországnyi GDP-t. Ezek alapján készítettek egy felmérést Magyarország esetében is, összesen 3764 milliárd forint veszteség éri idén hazánkat a háború és a szankciók miatt.
A miniszterelnök a szankciók megszavazásáról elmondta, hogy ahol az elemi magyar érdek nem sérül, ott nem akadályozzák meg. „Amit a magyar politikáról mondanak, az nem oszt, nem szoroz” – mondta arról, hogy mit gondolnak Brüsszelben a nemzeti konzultációról. A magyar álláspont világos, Brüsszelben hallják meg az emberek hangját – fogalmazott a kormányfő, aki szerint Nyugat-Európában nincs tere az emberek hangjának. Ott ha a hivatalos háborúpárti állásponttal szembehelyezkedik valaki, azt megpróbálják negligálni. Ráadásul a média is globális és liberális, amit az mellőz, az nincs. Ezzel szemben Magyarországon sokkal sokszínűbb a közvélemény és a médiaszabadság a kormányfő szerint.
Nemcsak dollárbaloldal, hanem dollármédia is van a miniszterelnök szerint. A baloldal ugyanis folyamatosan olyan álláspontot képvisel, amely rossz Magyarországnak, legyen szó genderkérdésről vagy a háborúról. „De miért csinálják ezt? Erre most megkaptuk a választ, azért mert fizetik őket” – mondta. Hangsúlyozta, hogy ideje ezzel szembesülni, nem árt a baloldali szavazóknak és a jobboldalnak sem, hogy ezt belássa. A miniszterelnök bízik abban, hogy kiderül majd a vizsgálat végén, hogy ki adta a pénz, szerinte a végén Soros György neve is ott lesz majd.
Tavaly jócskán megemelkedett a minimálbér, visszaadták a 13. havi nyugdíjat, visszaadták az adójukat a családosoknak, de a napi realitás nem ez, hanem a bolt valósága a kormányfő szerint. Szerinte ha nem kaptak volna ennyi pénzt az emberek, akkor „hogy tudták volna túlélni ezt az időszakot”, ezért helyes volt adni.
Az infláció közellenség, le kell törni, az infláció elleni gyógyszert a magyar kormány beadta – mondta Orbán Viktor, úgy számol, hogy az inflációs láz februárban–márciusban csökkenni kezd, 2023 végére pedig egy számjegyű lesz. „Ez egy küzdelem, az infláció ellen tenni kell, a jegybank és a kormány igyekszik összeahangolni a lépéseket.” Jelezte, hogy február 5. fontos dátum, a dízelre vonatkozó szankciók ekkor lépnek életbe, Magyarország azonban mentességet harcolt ki. A nukleáris energiára vonatkozó szankciókat Magyarország nem fogja megszavazni, „ki van zárva”, hangsúlyozta a miniszterelnök az interjú végén.
Fotó: VG
