Jogerős döntés

2022.07.04. 11:12

Debrecenben ítélték el a férfit, aki a betörők miatt áramot vezetett az ajtajába

Két hajléktalan élete került veszélybe.

Forrás: Kiss Annamarie

Helybenhagyta a Debreceni Ítélőtábla az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék döntését annak a férfinak az ügyében, aki az ajtókilincsbe vezetett árammal próbálta a betörőket távol tartani otthonától;  M. J. Cs. vádlottat emberölés bűntett kísérlete miatt hétfőn immár jogerősen 1 év 2 hónap – végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélték. A bíróság megállapította: a férfi által alkalmazott eszköz alkalmasnak bizonyult emberélet kioltására, a kirakott figyelmeztetések pedig nem voltak elégségesek.

A tényállás szerint a vádlott 2020 tavaszán elhatározta, hogy – mivel nyíregyházi családi házába korábban többször betörtek – áramot vezet az ingatlan bejárati ajtajának kilincsébe. A házban lévő hálózati dugaljba hosszabbítót dugott, majd annak fázisszálát rákötötte a zárlemezre, s egy távirányítóval működtethető megszakítóval látta el. Amikor elhagyta a házat, áram alá helyezte a bejárati ajtó kilincsét. A vádlott az ajtóra fehér papírlapot tűzött „STOP, ÁLLJ” felirattal, és az ajtóhoz vezető lépcsőre egy sárga bóját is kihelyezett.

2021 áprilisában elhagyta lakását, és áram alá helyezte az ajtót. Két hajléktalan férfi a letaposott kerítésen átmászva bement az ingatlanra. Mikor az ajtóhoz értek, egyikük rongyot tekert a kezére, azzal beütötte az ajtó üveges részét. Ezután a nyíláson benyúlt, és a közeli asztalról egy kalapácsot vett fel, hogy azzal verje szét az ajtót. Miközben kihúzta a kalapácsot, hozzáért az ajtóhoz, amitől kismértékű áramütést szenvedett. Ezután a két férfi meglátta az ajtón húzódó kábelt, és mivel azt hitték, hogy riasztó vagy áram, elmenekültek a helyszínről.
A bíróság szerint a vádlott tudta, hogy az általa alkalmazott birtokvédő módszer alkalmas lehet arra, hogy más személy sérülését, akár halálát okozza.

Jogos védelemről beszélt

A vádlott védője a másodfokú bíróság előtt „vitatott körülményekről” beszélt. Szerinte kérdés, hogy egyáltalán a szóban forgó két férfi próbált-e behatolni, és valóban áramütést szenvedett-e egyikük. Sérelmezte, hogy 

a kalapácsot a rendőrök nem vizsgálták meg, nem kerestek rajta ujjlenyomatot, ily módon lényegében nincs tárgyi bizonyíték arra, hogy az eset valóban megtörtént. 

Szerinte a vádlott nem tudta, hogy amit tett, az bűncselekmény, hiszen akkor nem hívta volna ki a rendőröket, amikor a betörési kísérletet észlelte. A sértett hajléktalan nem is emlékezett rá, hogy megrázta volna az áram; a kihallgatás során a nyomozó mondta neki, hoyg társa szerint ő áramütést szenvedett, ekkor azt válaszolta, hogy akkor talán így volt – idézte a védő, aki életszerűtlennek mondta, hogy a sértettek puszta kézzel törtek volna be egy kicsi ablakot, majd azon benyúlva az 1 méter 30 centiméterre lévő kalapácsot elérték, és mindeközben nem szenvedtek sérülést. 

Szerinte ha valóban betört a két férfi, akkor jogtalan behatolás, magánlaksértés és lopás kísérlete történt, és a megelőző jogos védelem lehetőségét veheti számba a bíróság. A vádlott tőle elvárhatóan mindent megtett, hogy elhárítsa a negatív következményeket – tette hozzá. Az igazságügyi szakértő arra a kérdésre, alkalmas volt-e a vádlott által használt eszköz az emberi élet kioltására, azt válaszolta, bizonyos feltételekkel igen. A védő úgy vélte, a vádlott tévedett az eszköz hatását illetően, emiatt legfeljebb hanyag gondatlanság róható fel neki. Maga az eljárás pedig annyira megviselte, hogy azzal már teljesült is a büntetési cél, ezért szükségtelen őt elítélni.
Az ügyész perbeszédében ragaszkodott ahhoz, hogy a vádlott tudta, eszköze alkalmas emberi élet kioltására és belenyugodott a halálos következmény eshetőségébe. Az általa kihelyezett figyelmeztetések (a bója, a papír a felirattal) nem volt elég a veszély elhárítására.

Nem ezt érdemlem, védekezett a vádlott 

A vádlott, egy idős férfi, az utolsó szó jogán hangsúlyozta: a vád túl szigorú, ő nem akart megölni senkit, nem halt meg és nem sérült meg senki, az ügyben rajta kívül senkinek nem esett baja. Ha tudta volna, hogy bűncselekményt követ el, akkor nem vezette volna az áramot az ajtóba, a betörés észlelésekor nem hívja ki a rendőrséget, vagy ha mégis, akkor előtte eltávolította volna az eszközt, ehhez csupán néhány másodperc szükséges. Mint mondta, 

próbaképp ő maga is többször megfogta az áram alatt levő kilincset, és olyan volt, mint amikor a mobiltelefon rezeg az ember kezében. 

Aki ilyesmihez hozzáér, egyébként is azonnal ösztönösen elrántja a kezét; szerinte ahhoz, hogy az általa alkalmazott módszerrel halálos áramütés történjen, több idő és különböző körülmények kellettek volna.

Idézte a szakértőt, aki szerint nincs előírás arra, hogy birtokvédelemre mit lehet alkalmazni, a „stop” pedig nemzetközi jelölés, amit mindenki megért. Elmondta: telke nem érintkezik közterülettel, és a ház ajtaja legalább tíz méterre van a kerítésétől. Vagyis a két férfinak valamely szomszédján keresztül magánlaksértéssel kellett eljutnia a kerítéséig, mely fölött szögesdrót van, azon átmászni, az ő telkén szintén magánlaksértéssel végigmenni, el a lépcsőn lévő bója mellett. Az ablakon belülre ragasztva a kilincs mellett volt a figyelmeztető papírlap, és bent, szemben a távkapcsoló piros fénye világított, mindezt a betörőnek látnia kellett. Mellesleg, mindez az egészségügyi vészhelyzet idején, kijárási tilalom alatt történt. A vádlott elmondta még, hogy egészségét nagyon megviselte az elmúlt egy év, amióta ez az ügy tart, hozzátéve, hogy nem ezt érdemli.

Dr. Gömöri Olivér tanácsvezető bíró kifejtette, az elsőfokú bíróság kellően alaposan folytatta le a szükséges bizonyítást, az ítéletet megfelelően indokolta.  Szerinte nyilvánvaló, hogy a konnektorból kivezetett áram alkalmas az emberi élet kioltására, ezt a vádlott is tudta, ahogyan azt is, hogy nem szabad ilyet alkalmazni. Hangsúlyozta: nem lehet áramütésnek kitenni senkit, akkor sem, ha jogtalanul kerül az illető ilyen helyzetbe. Védekezésre csak olyan eszköz használható, ami nem alkalmas emberi élet kioltására, a vádlott által kirakott figyelmeztetés pedig nem volt elegendő. Az elsőfokú bíróság az ítélet kiszabásakor minden enyhítő körülményt figyelembe vett. 

SzT

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában