Interjú: Pósán László országgyűlési képviselővel

2023.01.28. 11:30

Akkugyárügy: tények kellenek a hitvita helyett

Pósán László: senki nem kap „líciummérgezést”, de a demokrácia alaptétele: mindenkinek joga van tájékozódni.

Ez a város soha nem volt táptalaja annak a jelenségnek, mellyel indulatok, prekoncepciók és tudás vagy információ nélküli, egymást hergelő vélekedések alapján alakulnának ki viták – hangsúlyozta az országgyűlési képviselő

Forrás: Napló-archív

Debrecenben két közmeghallgatást tartottak eddig a CATL-beruházással kapcsolatban. A városban eddig talán példátlannak mondható feszültségben zajlott mindkét találkozó, ahol szakmai kérdésekből kevesebbet, artikulálatlan megnyilvánulásokból viszont annál többet hallhattak a debreceniek. Arról, hogy mi köze mindennek a debreceniekhez, a demokráciához és a zöld gondolkodáshoz, a Haon Pósán László honatyát kérdezte.

A közmeghallgatások eredeti célja az emberek tájékoztatása lett volna, ehhez képest sokszor szóhoz sem jutottak a megkérdezett szakemberek. Hogyan összegezhető a mindkét alkalommal kialakult lincshangulat, valamint az érdemi kommunikáció elmaradása?

Debrecen olyan város volt, és remélhetően az is marad, ahol a különböző vélemények kulturáltan és érvek mentén felsorakoztatva ütköztek. A korábbi időszakokban is előfordult, hogy egy-egy elképzelés eleinte nem volt minden debreceninek szimpatikus, majd az idő rendre bebizonyította az ellenkezőjét. Amikor például a főtér nagy volumenű átalakítása terítékre került, eltűnt a gépkocsiforgalom, megszűnt a buszjárat a Nagytemplom előtt, és gyalogoszónává vált a terület, sokan mondták, hogy csak felfordulással jár, ami nem vezet majd sehová, többen attól tartottak, hogy az átépítés megbénítja a belváros gazdaságát. A leghangosabb ellenzők ekkor is a baloldali politikusok voltak. Ahogy elkészült az új főterünk, csodájára jártak nemcsak a debreceniek, hanem az ide látogatók, az ellenzék pedig átfordult az újonnan kialakított tér propagálásába. Hasonlóan történt a Dósa nádor tér kialakításával is, és számtalan más fejlesztéssel Debrecenben. Szintén vita alakult ki a debreceni repülőtérrel kapcsolatban, amit a baloldal el akart adni, vita volt akörül is, hogy érdemes-e önkormányzati pénzt fektetni bele, vagy sem. Mára a repülőtér a debreceni identitás fontos részévé vált, és ha megkérdezzük a legtöbb debrecenit, büszke rá, hogy van egy olyan légikikötőnk, ahonnan a világ számos részét el lehet érni. Akkor ezek a viták mégsem lépték át azt a bizonyos vörös vonalat, hogy érvek helyett kikerüljenek egyfajta érzelmi dimenzióba.

Ha a cívisváros társadalmára ez a közönségesség nem jellemző, hogyan alakulhattak ki mégis késdobáló kocsmákra emlékeztető helyzetek a közmeghallgatásokon?

Úgy, ahogy például a Debreceni Egyetem alapítványi kézbe kerülésekor: annak ellenére, hogy lényegében egyhangú szenátusi döntés született, az ellenzéki pártok ebből is igyekeztek cirkuszt csinálni. Akkor is volt arra példa, hogy más településekről hoztak ide fizetett aktivistákat, vagy szervezetten szállítottak ide embereket, hogy feszültséget generáljanak. Próbálkoztak a hergeléssel a fiatalok körében is, akik nem voltak nyitottak a hangulatkeltésre, mivel mindez idegen a debreceni mentalitástól. Ahogy az a négy évvel ezelőtti esemény sem képzelhető el Debrecenben, amikor Budapesten a nemzet karácsonyfája körüli, mélyszegénységben élő gyerekeknek szánt szánkó­kerítést elbontották és meg­gyújtották. Törnek-zúznak, mert más a véleményük, s ez az ép elméjű, józan gondolkodású emberek számára elfogadhatatlan. Ezt a politikai „kultúrát” az ellenzék a parlamentben kezdte el a pulpitusfoglalással, az üvöltözéssel, a másik arcába nyomott okostelefonnal, és ezt szeretnék most Debrecenbe importálni.

Az akkumulátor mint energiaforrás Nyugaton fontos pillére a zöld gondolkodásnak, a türingiai CATL-gyárat például az ottani baloldali tartományi kormányzat és a szintén a politikai baloldalt képviselő zöld párt is üdvözölte, ellentétben az itthon történtekkel. Mi lehet az ellentmondás oka?

A környezetvédelem a baloldalnak egy olyan témája, amit tulajdonképpen kisajátított magának, a probléma viszont az, hogy nem konzekvensek. Nemcsak itthon, hanem külföldön sem következetes a zöld politika, mert nincs összhangban a környezetvédelemmel. Nem a tiszta energiákra koncentrálnak, hanem elkezdenek lignitet bányászni, ami a legrosszabb hatásfokkal égő szén, másrészt azt mondják, hogy csökkenteni kell a karbonlábnyomot. A CATL türingiai beruházása a német törvények és az uniós szabályok szerinti környezetvédelmi szempontok alapján épült fel és működik a jövő iparágának a fundamentumaként. Közben Magyarországon az történik, hogy csak beszélnek a zöldek a szükséges zöldfordulatról, hogy ők maguk sem tudják, hogy konkrétan mire lenne szükség. Ellenezték Paksot, ahogy az akkumulátorkészítést is: ami máshol, például Németországban zöld, az nekik nem az. Ez azért érthetetlen, mert a magyar környezetvédelmi, katasztrófavédelmi és egyéb szaktörvények, melyek a feltételeket és a határértéket megszabják, szigorúbbak az uniós szabályoknál. A közmeghallgatáson például még azt az egyetemi professzort sem engedték szóhoz jutni, aki elmondta volna, milyen ostoba tévhitek terjengenek a beruházással kapcsolatban. Az akkumulátorgyártás sem egyszerűen lítiumalapú, sőt, egyre inkább olyan alternatív anyagok jelennek meg, melyek jóval kevésbé jelentenek kockázatot. Sokan nem tudják ezt, vagy meg akarják akadályozni, hogy az emberek tudomására jusson. A fizetett propagandisták között a közmeghallgatáson olyan is volt, aki azt hangoztatta, fél, hogy „líciummérgezést” kap.

Nem olyan régen a BMW is bejelentette, hogy akkumulátort fog gyártani Debrecenben, ez viszont nem okozott felháborodást. Miért?

Pontosan nem lehet tudni, hogy miért, de van néhány elgondolkodtató tény, mi választ adhat. Az, ami nálunk probléma (ebben az esetben az akkumulátorgyártás), az Nyugaton nem. Ha ott nem probléma, óhatatlanul csak arra tudok gondolni – tudva, hogy ezeket a pártokat mennyi pénzzel támogatják külföldről –, hogy egy nem kívánt konkurencia kiiktatásáról van szó. Megfizetik őket, hogy emeljenek szót a magyarországi akkugyártás ellen, mert nem biztos, hogy egy más területen lévő, hasonló ágazatnak jó lenne ez a beruházás. Elgondolkodtató az is, hogy itt csak a kínait pécézték ki maguknak (a BMW akkumulátorgyártása mellett elmentek). Korábban a kínai kapcsolatokat a Fudan Egyetem miatt ütötték. Nyilvánvaló, hogy Kína nagyon gyors ütemben fejlődő gazdasági hatalom, ami mára kihívója lett az Egyesült Államoknak, ahonnan a legtöbb külföldi pénz áramlik most a hazai baloldalhoz. A kérdés, hogy Magyarország a jövőben gazdasági értelemben előre tud-e lépni, versenyben maradni. Kis ország vagyunk, ezért a legmodernebb technológiákra van szükség. Aki azt gondolja, hogy a pénz a járdára, útra, kórházra vagy játszótérre csak úgy terem, téved: abból gazdálkodunk, amit meg tudunk termelni. Amit Debrecenben tettünk és teszünk, arról szól, hogy a debreceni jövedelemtermelő képesség minél nagyobb legyen, és minél többet lehessen visszaforgatni az itteni életminőség javítására és szebbé tételére, városfejlesztésre.

Többek szerint a CATL kommunikációjával van, volt probléma a lakosság tájékoztatásával kapcsolatban.

A debreceniektől azt a lehetőséget, hogy érdemben tudjanak tájékozódni a közmeghallgatáson, a baloldali pártok és a fizetett aktivisták tudatosan vették el. Minden beruházásnak megvannak azok a fázisai, melyek üzleti titok alatt állnak, mivel ezekért a beruházásokért óriási verseny folyik, ahogy itt is jó néhány versenytársa volt Debrecennek. Abban a szakaszban, amikor megszületik a döntés a beruházó részéről, elkezdődnek a kivitelezési tárgyalások, Debrecenben most ezen vagyunk túl. Aki azt állítja, hogy a kínai cégnek ezt egy évvel ezelőtt kommunikálnia kellett volna, az ostoba, és nem tudja, hogy ez a folyamat mivel jár, vagy pedig tudatosan hazudik a debrecenieknek.

A vitakultúrával elég szerényen felvértezett csoportok a közmeg­hallgatáson nemegyszer a demokráciára hivatkozva akartak érvényt szerezni az igazuknak – ezzel szemben egy nőt meg is ütöttek. Mivel összegezhető ebből a szempontból a két debreceni fórum?

Volt, aki élt a tájékoztatás lehetőségével, a Civil Fórum például 45 szakmai kérdést nyújtott be. De a más helyekről idehozott, alkoholizáló aktivistáknak egy dolguk volt: ne történjen meg érdemben a közmeghallgatás. Ez nem vitakultúra, hanem véleménydiktátum. A demokrácia abban ismerszik meg, hogy minden embernek joga van kialakítani a véleményét, amit akkor tud megtenni, ha sok irányból kap információt. Ha csak egy irányból fér hozzá, az nem demokrácia, hanem diktatúra, ami a Lenin-fiúk és a Gestapo-verőlegények sajátja volt.

Elképzelhető, hogy kulturált formába önthetők a beruházással kapcsolatos reakciók, vagy ez nem is valódi célja a felháborodásnak?

Jövőre önkormányzati és európai parlamenti választások lesznek, a baloldalnak nem mindegy, hogy az európai parlamenti választások milyen eredménnyel zárulnak, és miután már tönkretettek néhány baloldal által vezetett települést, az sem közömbös, hogy az önkormányzati választásokon mi fog történni. Az a baloldal, amit Amerikából milliárdokkal tömtek ki, történelmi mértékű vereséget szenvedett, és van néhány szervezet, amelyik tetszhalott állapotba került. Ezek a hergelések, performanszok, az indulatok végletes kiélezése mind ezzel vannak összefüggésben. Az elmúlt 30 évet végigpörgetve az intellektuális képességek és a szakmai felkészültség szempontjából ez a baloldalnak hihetetlenül nagy mélyrepülése. Gyors és drasztikus leépülés látható, mert nincsenek embereik, akik szakterületekhez hozzá tudnak szólni. Valamikor a baloldalt Debrecenből olyan emberek képviselték a parlamentben, akikkel ugyan nem feltétlenül értettünk egyet, de tiszteltem a szakmai tudásukat, mint Daróczy Zoltán, Bazsa György és Orosz István akadémikusok, vagy Papp Klára professzor az önkormányzatban. Míg a jelenlegi baloldal tagjait nehéz egy lapon említeni a fenti listával. Ha viszont nincsenek szakmai érvek, marad az indulat, kocsmakultúra és a tettlegesség. Iskolavárosként a debreceniektől ez a mentalátás távol áll. Ez a város soha nem volt táptalaja annak a jelenségnek, mellyel indulatok, prekoncepciók és tudás vagy információ nélküli, egymást hergelő vélekedések alapján alakulnának ki viták.

Szakál Adrienn

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában