Múltidéző

2022.09.27. 21:25

Még a legöregebbek sem emlékeznek olyan drágaságra, mint aminő most van a gyöngyösi piaczon

Vajon miről írtak egykor a megyénkben megjelent újságok? Mi foglalkoztatta leginkább az akkori embereket? Ha választ akar kapni mai kedves olvasónk, akkor kérjük, kövesse figyelemmel sorozatunkat, amelyben régi lapok írásait idézzük fel.

Tallózta: Szilvás István

Hevesmegyei Lapok. Vegyestartalmú Hetilap, Megjelen Minden Vasárnap. 1903. Május 8. 

Drágaság a piaczon. 

Még a legöregebb gazdaasszonyok sem emlékeznek olyan drágaságra, mint aminő most van a gyöngyösi piaczon. Teljesen ki van zárva a lehetősége annak, hogy egy közép jövedelemmel rendelkező család megélhessen itt, mert bátran elmondhatjuk, hogy még a bécsi piacz is olcsóság tekintetében valóságos Eldorádó a gyöngyösi piaczhoz képest. Ennek pedig legfőképp az az oka, hogy a kofák már a hajnali órákban ellepik az országutakat és összevásárolják a falusiak által behozott élelmi szereket, apró jószágokat és vagy elszállitják tőlünk, vagy pedig dupla árért adják el a fogyasztó közönségnek. 

Hát ennek meggátlására tenni kell valamit. A rendőrség csekély létszámánál fogva tehetetlenül áll ezen visszaélésekkel szemben, mert igazán lehetetlen is az, hogy a rendelkezésre álló 10 száll rendőr még az országutakat is megszállva tartsa. 

A csendőrséget kellene tehát megkeresni, hogy ennek az anomáliának immár véget vessen. Bármiként is, de intézkedjék a hatóság, mert ezt az állapotot a közönség hátrányára tovább megtürni teljes lehetetlen. 

Egri Posta. Hetilap. Egyszersmind a Hevesmegyei Gazdasági Egylet Közlönye. Augustus 10-én 1862. 

A nőnevelésről tekintettel az angol kisasszonyok egri leány-növeldéjére. 

Az egri angol kisasszonyok egri növeldéjében a mult hó utolsó s a folyó hó első napjain tartott vizsgákból alkalmat veszek némely eszmetöredékeket közleni a nőnevelésről, hogy kitünjék, mennyire felel meg az intézetben az eszmének a valóság; oly tényező-e a köznevelésre nézve ez intézet, mint minőnek azt magas rendeltetése kivánja; nyilvánul-e iránta oly figyelem a közönség részéről, mint az egy ily növelde, ha czéljának megfelel, érdemli; s ha nem nyilvánul, miben rejlenek annak okai. 

Már megszokták némelyek ilyen intézetekben a közvizsgákat csupán ünnepélyes tüntetéseknek tartani, s nem következtetnek azokból az intézet életrevalóságára. Hol az egész évi tanulásnak oly organicus épségü eredményét állitja elé, mely semmiképp nem hagyja figyelem nélkül a tantárgyak semmi lényegesb részeit, ott a figyelmes vizsgáló örömmel fogja igazolva látni a tanitásban fáradozóknak képességét és szorgalmát, ugy a növendékek előmenetelét is. 

(...) Igaz a növeldékben a közvizsgák főleg a tanulás tárgyaira vonatkoznak, a nevelés eredményéről majd az élet fog adni később próbatételt. 

A mi az ily növeldéknél legelőször felébreszti a gondolkodó ember figyelmét, az azon kizárólagos elhatározottság, melynél fogva az intézet növelő és tanitó tagjai tehetségöket, gondjaikat s teljes figyelmöket egészen hivatásuknak szentelhetik; s a testületi közremüködés felfokozott mérvben hozhat elé kevés idő alatt oly eredményt, minőt egyes nevelőnőnek, vagy főkép sok gonddal terhelt szülőnek minden megfeszitett ereje hosszabb idő alatt sem képes előidézni. 

Előttem mindig igen nagy becset és feltétlenül sok előnyt ad az oly erkölcsi testületeknek, melyek az emberiség nagy érdekei közül ezek egyik legfontosabbját, vagyis a nőnevelést, tüzték ki élet feladatul. 

(...) Tiz esztendeje folyt le éppen, mióta a nemeslelkü főpásztor, Bartakovics Béla érsek ő excellentiája, az ő szilárd akarata és áldozatkészsége Eger várost ezen nagy jelentőségü jótéteményben részesitette, s a kinek alkalma volt ezen intézet müködését folytonos figyelemmel kisérni, bizonyságot tehet, hogy a főnebbi elv, a testületi együttmüködés, valamint saját igazolására, ugy az eddig ott nevelt növendékek javára bőségesen meghozta a kívánt eredményt. 

Az pedig nem volt egyéb, mint hogy a jó fa megtermé jó gyümölcseit, ez azt jelenti, hogy legalább az illetőkön nem mult mindent megtenni, hogy azt egyénileg is mindenkinél megteremje. 

Hatvan és Vidéke. Társadalmi, Közgazdasági és Irodalmi Heti Lap. 1901. február 24. 

Hatvani ipartestület az önálló vámterületért. 

Az első hatvani magyar asztaltársaság legutóbbi halvacsoráján jöttek össze a terület legfontosabb személyiségei. 
Az eseményen kedélyes toasztozás közben Ring József asztaltársasági elnök ki egyszersmind az ipartestületnek is elnöke, meginterpelláltatva az iránt, vajjon elérkezettnek tartja-e már az időt az iparosok szempontjából az önálló vámterület felállitására, az azonnal adott válaszában kijelentette, hogy a hatvani ipartestület legutóbbi közgyülésén már kimondta csatlakozását ebben az ügyben a többi ipartestületek feliratához, mellyel azok az önálló vámterület felállitását sürgetik. Tallózta: Szilvás István 
 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában