Mount Everest

2023.05.30. 12:20

Nem 2 százalék esélye volt Suhajdának: ennyit számít az oxigén a Himalájában

Suhajda Szilárdnak nem sikerült első magyarként serpák és oxigénpalack nélkül feljutnia a Mount Everestre. Számos adattal dobálóznak azóta a kommentelők. Megnéztük, mit mondanak a statisztikák.

Kemma.hu

Suhajda Szilárd a hetedik magyar lehetett volna, aki meghódítja a Mount Everestet, és az első, aki mindezt oxigénpalack nélkül teszi ezt meg

Forrás: Suhajda Szilárd/Facebook

Suhajda Szilárd tragédiája okán nagyon sok szám és statisztika került előtérbe a napokban a Mount Everest, a sikeres csúcstámadások, az oxigénpalackos és anélküli mászások tekintetében egyaránt. Ezek között vannak helytálóak és félreértett, vagy értelmezésre szoruló adatok, valamint természetesen pontosak is. Ezeket vesszük most górcső alá, és kezdjük az egyik leginkább félreértett számmal. Ez pedig a pótlólagos oxigén nélküli sikeres mászásokhoz kapcsolódik. Mint ismert, a volt esztergomi főiskolás, az ottani Babits-iskola korábbi tanára (2008-2010 között tanított ott) is így akarta meghódítani a 8848 méter magas csúcsot

Sokan emlegetik, hogy két százalék volt Suhajda esélye a túlélésre, de ez így, ebben a formában nem igaz. Valóban létezik a körülbelül kétszázalékos arány, de ez a sikeres csúcstámadásokon belül az oxigénpalack nélküli mászásoké. Vagyis kerekítve 100 mászóból 98 pótlólagos oxigénnel, kettő anélkül hódította meg a Föld legmagasabb pontját. Ezt egyszerű matematikával mi magunk is kiszámolhatjuk. 2021-ig 216 oxigénpalack nélküli mászás volt a csúcsra, míg pótlólagos oxigénnel bő tízezer. Ez körülbelül két százalék, írja az alanarnette.com. A halálesetek száma pedig oxigénpalack nélkül 160, azzal 124. A különbség valószínűleg azért nem nagyobb, mert palack nélkül előbb fordulnak vissza a mászók a hideg vagy a fagyási sérülések miatt (nyilván a rossz idő okán), minthogy komolyabb gondot okozzon nekik a magashegyi betegség és az oxigénhiány. 

A Himalájai Adatbázis nevű online kiadványban kiemelik: az oxigénhasználat 34,1-ről 81,9 százalékra emelte a sikeres csúcsmászások arányát az Everesten, míg a halálozási arányt 3,1-ről 1,3 százalékra csökkentette. Ha csak a sikert nézzük, a halálozási arány máshogy alakul: azok közül, akik pótlólagos oxigénnel érték el a csúcsot, 1,1 százalék a halálozási arány, míg anélkül 6,8. 

Az alanarnette-en arról is írnak, hogy a sikerességi arány hogyan alakul az Everesten. A déli oldalon, ahol Szilárd is mászott, oxigénnel 80,5, anélkül 38,4 százalék a sikerességi arány. Vagyis Suhajdának kis kerekítéssel négy a tízhez volt az esélye arra, hogy történelmet írjon. 

Sikerességi arány az Everesten. Kék: oxigénnel. Lila: oxigén nélkül. Everest South: déli oldal. Everest North: északi oldal.
Sikerességi arány az Everesten. Kék: oxigénnel. Lila: oxigén nélkül. Everest South: déli oldal. Everest North: északi oldal.
Forrás: alanarnette.com

Megnéztük azt is, hogy milyen napokon történt a legtöbb mászás. 1990 és 2019 között a déli oldalról a május 19-23. közötti időszak volt a legnépszerűbb a csúcstámadásokra, így abban, bármilyen furcsán is hangzik, nincs semmi különleges, hogy más tragédiák időszakával is egybeesik Suhajdáé.

Az Everesten a leggyakoribb halálok 1950 és 2019 között egyébként a zuhanás volt (az esetek mintegy harmadáért ez volt a felelős), a második leggyakoribb a kimerülés, ezt követte a magashegyi betegség. Nyolcan tűntek el és tizenöten fagytak halálra.

Eddig összesen több mint félszázszor vágott neki magyar az Everestnek, és hatan jutottak el a csúcsig. Ez bő 11 százalékos siker. Erőss Zsolt, Jelinkó Attila, Ugyan Anita, dr. Neszmélyi Emil, Németh Alexandra, Price Márton Péter a hatos. Ugyan és Neszmélyi duplázott, utóbbi az egyetlen magyar, aki mind a tibeti, mind a nepáli oldalról meghódította a csúcsot. Mindannyian, mindannyiszor palackkal másztak. A pótlólagos oxigén nélkül mászóknál a sikertelen Everest-támadások oka egyébként leginkább a rossz időjárás volt az elmúlt évtizedekben. 

Suhajda Szilárd egyik szponzora, a Global-Union Kft. is megszólalt a magyar mászó eltűnése okán. Juhász László ügyvezető, tulajdonos, a 40 éves korában elhunyt extrémsportoló barátja reagált az őket ért negatív kritikákra. 

− Szilárd olyan értéket képviselt és adott át a személyiségével, a tartalmas előadásaival, amely sok embernek példaként szolgált. A hite, az életszeretete, a céltudatossága számomra is kivételes volt, és remélem azok számára is, akik közelebbről ismerhették. Szilárdnak több sikeres, illetve kevésbé sikeres expedíciója volt, melyet cégünk támogatott és végigkísért. Többek között: 2017 Mount Everest, 2018 Sisapanghma, 2019 K2, 2022 Loche − részletezte Juhász László, hozzátéve, hogy két expedícióra ő maga is elkísérte Szilárdot. Köztük a mostanira is.

Szilárd csak önmagában, a felkészültségében, s a „tiszta” mászásban hitt. Törekvésünk Szilard álmainak támogatása volt és nem azok megkérdőjelezése.  Szilárd tiszteletére kérünk mindenkit, hogy ne a halálának körülményeit és okait minősítse, hanem a példás életét és az elért eredményeit!

− tette hozzá.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában