Udvarlás, párválasztás, lakodalom

2023.01.29. 07:37

Maskarák, mulatságok és fánkok - a farsang mint népszokás Rábaközben

A téli ünnepkör népszokásokban gazdag része a farsangi időszak, mely vízkereszttől hamvazószerdáig tart. A régi világban a farsang volt a mulatságok és lakodalmak ideje.

Barki Andrea

A bohócjárás a megyerikumok közé is bekerült, Mihályiban máig élő hagyomány. Fotó: megyerikum.hu

– A farsangi mulatság fénypontját jelentette a maskarások, farsangosok megjelenése a házaknál, a jelmezes-álarcos alakoskodás. A farsangi időszakban nem csak a párválasztásra készülő fiatalok jártak bálozni, szórakozni, a fiatalabbak az úgynevezett „suttyóbálokban” szórakoztak, melyet egy gazda házának tisztaszobájában tartottak citerás kíséret mellett – Erre a jellemzően csornai szokásra lányokat is meghívtak – mondta el dr. Vehrer Adél, néprajzkutató, a Széchenyi István Egyetem docense. 

Álarcosok a faluban 

Egész Európában megvoltak az ébredő természetet, a tavaszt köszöntő szokások, melyek egyúttal a telet is lezárják. Európa többi népénél nagy csoportokban vonulnak fel az alakoskodók, nálunk inkább kisebb álarcos csoportok jártak házról házra. 

– Farsang idején szomorú csak az az eladósorban lévő lány maradt, akinek nem sikerült férjhez mennie. Az udvarlás, párválasztás és főképpen a házasságkötések, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos, magyar paraszti életben a farsang időszaka volt. Éppen ezért a farsang adott alkalmat arra is, hogy tréfásan, olykor durván figyelmeztessék azokat, akik ugyan már elérték a megfelelő kort, de mégsem mentek férjhez. Őket a legények kicsúfolták a tuskóhúzás alkalmával. 

A Rábaközben a legények egy tuskót húztak maguk után, ezzel keltettek zajt. A farönköt aztán annak a leánynak a portája elé rakták, aki farsangkor nem kelt el 

– idézte fel a szokásokat a kutató. 

Csúfolták a lányokat 

Vitnyéden húshagyókedden serdülő fiúk járták a falut. 

A kezükben fedőket vittek, amiket összeveregettek, miközben énekeltek: „Jujj, farsang, jujj farsang!”

 – majd felsorolták azok nevét, akiket nem vettek el a legények, akik egész évben udvaroltak nekik. Vicán volt szokásban a górékata. Egy fiú és egy lány bábut rögzítettek egy kerékre és ezt görgették a községben. Szanyban egy bál keretében a cigánybandák eltemették a bőgőt, ami húsvétig elő sem kerülhetett. 

– A mihályi bohócjárás eredetileg magyar ruhában, illetve különböző farsangi maskarába öltözött legények vidám húshagyókeddi falujárása. Minden házhoz bemennek és az udvaron táncolnak, fánkot vagy pénzt kapnak, az eladó lányokat megtáncoltatják. A hejehujázó, vidám, látványos, szemet gyönyörködtető tarka menetet kíváncsiskodók tekintete és nagy gyereksereg követi, őket a menet többi tagjától le-lemaradó bohócok és a hamus zsákos meg a kormos zsákos ijesztgeti és kergeti szét. 

A két utóbbi a bohócjárás rémei, akit el tudnak kapni (gyerekeket, eladó lányokat, suhancokat), elverik, azaz bekormozzák, behamuzzák a zsákokkal.

A bohócjárást este farsangi bál követi. A megyerikumok közé tartozó szokás ma is él Mihályiban – emlékeztetett a kutató. 

Dr. Vehrer Adél beszélt a farsangi népszokásokról. Fotó: Csapó Balázs

Farsangi ételek 

Szép szalagos farsangi fánkkal, úgynevezett púposfánkkal és különböző ételekkel halmozták el a vendégeket, amíg meg nem szólalt az éjféli harangszó,

jelezve a nagyböjt kezdetét. Vitnyéden azt tartották, hogy az első farsangi fánkot a tyúkoknak kell adni, hogy jó tojók legyenek, közben ezt mondták: „Egyetek, tollasok!” Úgy vélték, azért kell fánkot sütni, hogy a vihar ne vigye el a háztetőt. A farsangot követi a ham- vazószerda után a böjti időszak, de a torkos csütörtökön meget- tek minden farsangi maradékot. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában