Magyar költők leghíresebb múzsái: versek, amelyeket gyönyörű és okos nők ihlettek

nő, portré, antik 1910
LiliGraphie/Shutterstock - LiliGraphie
magyar hét magyar irodalom szerelem költészet múzsa
Nem kérdés, hogy minden művésznek szüksége van múzsára. Költők, írók szólnak versekben és előszavakban, kérlelve a múzsát, hogy csókolja őket homlokon, adjon nekik ihletet. Most összeszedtük a leghíresebbeket, akik nélkül a legmeghatározóbb magyar irodalmi művek talán nem is léteznének.

Csokonai Vitéz Mihály/Lilla 

Csokonai Vitéz Mihály és Vajda Julianna
Csokonai Vitéz Mihály és Vajda Julianna
Forrás: Wikipedia-Morelli Gusztáv, WikipediaVasárnapi Újság

Az irodalom világában sokszor találkozunk a szerelem és a költészet szoros kapcsolatával. Csokonai Vitéz Mihály, a magyar irodalom kiemelkedő alakja, életművében megörökítette a szenvedélyt, az érzelmek viharát és az örök szerelmet. Verseiben a szerelem olyan mély érzés, ami átjárja az egész lényét, megidézi a beteljesülés édes gyönyörét és a vágyakozás keserűségét egyaránt.  Alkotási közül a Vajda Juliannához, azaz Lillához, írt versei talán a legismertebbek. 

Műveiben már a 18. századi rokokó stíluselemei fedezhetők fel, ami a költő számára a viszonzott szerelem piedesztálra emelését és a hétköznapi élet nyűgein való felülemelkedést is jelentette.

Csokonai és Lilla szerelme bár kölcsönös volt, soha nem bontakozhatott ki, ugyanis (az egyik ismert történet szerint) Lilla apja, a költő háta mögött, máshoz adta feleségül lányát. Mások úgy emlékeznek vissza, hogy Lilla megunta a költőre való várakozását és máshoz ment feleségül.  Akárhogy is történt, az irodalomtörténet szerint Csokonainak azonban egész életében Lilla maradt a múzsája, és Lilla sem feledte el a költőt. A nő a halálos ágyán Csokonai egyik hozzá írt versét idézte, és a tőle kapott gyűrűt is felhúzta az ujjára. Sírkövére is ez a név került: Lilla.

Petőfi Sándor/Szendrey Júlia

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia
Petőfi Sándor és Szendrey Júlia
Forrás: Wikipedia-Barabás Miklós

Petőfi Sándor és Szendrei Júlia szerelme és házassága az irodalom és a magyar kultúra szerves részévé vált. A költő és a még szinte tinilány kapcsolata az 1840-es években kezdődött, és hamarosan a korszak egyik legmeghatározóbb szerelmi történetévé nőtte ki magát. Szendrey Júlia 17 éves volt, amikor megismerkedett Petőfivel. 

Júlia más volt, mint a többi lány, verseket írt, műveket fordított, illetve elsők között hordott rendszeresen nadrágot szoknya helyett, a haját rövidre nyírta és a férfiakkal szivarozott.

Egy évvel később – ekkor már Petőfi megírta a Szeptember végén című versét – összeházasodtak. Az esküvőjüket a spontaneitás és szabadságvágy járta át, a fiatalok az utcán, egy útkereszteződésnél kötötték össze az életüket. Házasságkötésük után egy évvel Júlia édesanya lett, alig 21 évesen pedig megözvegyült. Annak ellenére, hogy csak néhány közös év jutott nekik, az egymás iránt táplált érzelmeik sziklaszilárdak voltak. A költő halála után  Szendrei Júlia megpróbálta újra felépíteni az életét, újraházasodott, de a veszteség és a fájdalom érzése élete végéig elkísérte.  

A Júlia-versek, mint például a Minek nevezzelek, a Reszket a bokor, mert... és a Birom végre Juliskámat mind Petőfi szerelmének egy-egy apró mementói. 

Ady Endre/Léda, Csinszka 

Léda, a vad szenvedély

Ady Endre és Léda
Ady Endre és Léda
Forrás: Wikipedia/Budapesti Napló, Wikipedia/Székely Aladár

Ha álmunkból felkeltenek bennünket is tudjuk, hogy Léda Ady Endre első nagy szerelme volt, ám kapcsolatuk egyáltalán nem volt zökkenőmentes, sőt... Ady ugyanis férjezett asszonyként ismerte meg az öt évvel idősebb Brüll Adélt, akit a Nagyváradi Napló rendszeres olvasójaként lenyűgöztek Ady írásai. Olyannyira rajongott a fiatal költőért, hogy párizsi lakásába is meghívta, ahol férjével,  Diósy Ödönnel – aki nem ellenezte az Adyval való kapcsolatát – élt. Ady Párizsban töltött időszakából több vers is született, híres, öccsének írt 1910-es levele pedig néhány éve egy aukción egymillió forintért kelt el

A Léda-szerelem ihlette például a Héja-nász az avaron vagy a Valaki útravált belőlünk című verset, de Ady első nagy románcából született meg a magyar irodalom egyik legszebb és egyben legkegyetlenebb szakítóverse, az Elbocsátó, szép üzenet.

 

Csinszka, aki múzsának született

Ady Endre és Csinszka, Boncza Berta
Ady Endre és Csinszka, Boncza Berta
Forrás: Wikipedia/Székely Aladár

Az irodalomrajongó Csinszka – polgári nevén Boncza Berta – eltökélt szándéka volt, hogy múzsaként halhatatlanná váljon. A fiatal nő mindig részese akart lenni a magyar irodalomnak, ő maga is írt verseket, zenélt, festett.  Ady Szeretném, ha szeretnének című verse azonban – vallomásai alapján – úgy hatott rá, mint ha a saját gondolatait látná papírra vetve. Több mint két évig leveleztek (amit Csinszka kezdeményezett), a második találkozásukkor a költő megkérte a kezét.  Nem sokkal később a már nagybeteg Adyval összeházasodtak, házasságuk rövid volt és boldogtalan. 

Ady érzései vegyesek, lejegyzett változó álláspontjai hullámzó érzelmeitől fűtöttek. Kétségek gyötrik, hogy egy ilyen fiatal lányt magához köthet-e, betegen, ugyanakkor éppen leromlott egészségi állapota, a Léda-szerelemtől megtépázott valója, valamint az I. világháború előszele kapaszkodó, otthon utáni vággyal tölti el. Csinszka fiatalsága, életkedve, energiája, rajongó szeretete és gondoskodása pedig megtartó erővel bírt. Szükségük van egymásra. Csinszka részéről meglehet, hogy valamiféle apakomplexus is közrejátszik az események alakulásában, de a gyermekkorából eredeztethető otthonteremtési vágy, hogy tartozzon valakihez, hogy adhasson, hogy viszontszeressék nagyon erős motiváló erő, mindemellett a művészetek iránti érdeklődése úgymond ehhez a világhoz kötötte – mindig és bármilyen formában

 – olvasható a Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán. 

 

 

József Attila/Gyömrői Edit/Vágó Márta/Kozmutza Flóra

József Attila
József Attila 
Forrás: Forrás: YouTube 

József Attila egész életében szenvedélyesen kereste a szerelmet és a szeretetet. Élete során számos nő felkeltette az érdeklődését, és minden kapcsolata mélyen megérintette. Legintenzívebb szerelem Gyömrői Edithez, Vágó Mártához és Kozmucza Flórához kötötte.

József Attila szerelmei, múzsái, Gyömrői Edit/Vágó Márta/Kozmutza Flóra
Gyömrői Edit, Vágó Márta, Kozmutza Flóra
Forrás: PIM

Gyömrői Edit József Attila életének egyik legfontosabb női alakja volt. Ő volt az első igaz szerelme, viszonyuk versekben és szenvedélyes levelekben is fennmaradt. Vágó Márta József Attila életében egy viharos és szenvedélyes kapcsolatot jelentett. Szerelmük hullámzott, ami mély nyomokat hagyott mindkettejük életében. 

Kozmucza Flóra volt az, aki az utolsó reményt jelentette József Attila számára. Kapcsolatuk a költő tragikus haláláig tartott: a pszichológus Flóra volt az egyetlen nő volt, aki megpróbálta megvédeni József Attilát a saját démonaitól. 

Szerelmük nem csak a költő verseiben maradt fenn az utókor számára, Kozmucza – Illyés Gyuláné néven – 1987-ben József Attila utolsó hónapjairól címen rövid, különös kapcsolatukat feldolgozó könyvet adott ki.

Radnóti Miklós/Gyarmati Fanni 

A 20. század egyik legmeghatározóbb költője, Radnóti Miklós nem csak a lírai művészet egyik halhatatlan ikonja, hanem a szerelem örök témájának is az egyik leghitelesebb megidézője. Egyik legfontosabb ihletforrása a felesége, Gyarmati Fanni volt. 

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni 
Forrás: Archív

Radnóti költészetében a szerelem nem szenvedélyes se veled-se nélküled állapot, helyette megidézi a házaság mindennapos csodáit, az egyszerű pillanatokban megbúvó mélységes érzelmeket, és az élet legapróbb részleteiben felsejlő szépséget.

 A szerelmi költészetében a romantika és a realizmus találkozik, amivel különleges, ám az olvasó számára mégis ismerős, átélhető univerzumot alkotott meg. Gyarmati Fanni nemcsak Radnóti múzsája volt, hanem hű társa és szerelme is, így költészete szerves részévé vált. Szerelemben, fájdalomban, és reményben egyaránt osztoztak, ami nyomot hagyott mindkettőjük életművében. Gyarmati Fanni volt az, aki a költőt Bár Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni közös élete tragikusan és korán ért véget, a versek megőrizték együtt töltött éveik boldog és az elszakítottság szívet tépő pillanatait. Életük nem csupán Radnóti versei nyomán elevenedik meg, Gyarmati naplót - amiről itt olvashatsz - írt házasságukról, amely csak a halála után 2014-ben jelenhetett meg. 

Az olvasó előtt megelevenedik a Radnóti házaspár szűkebb élete és környezete: bepillanthatunk a haladó magyar irodalmi és művészeti élet hétköznapjaiba egy mind jobban fasizálódó országban, hallhatunk a sűrű baráti összejövetelekről, a párizsi utazásokról, mindennapi apró-cseprő ügyekről, és nem utolsósorban betekintést nyerhetünk egy fiatal, felnőtt, dolgozó nő életébe is, aki legfőbb feladatának azt tekintette, hogy a háttérből minden lehetséges eszközzel segítse férje költői kibontakozását. Gyarmati Fanni mélyen tisztelte és rajongásig imádta a férjét: megkérdőjelezhetetlenül hitt az általa csak „Mik”-nek hívott Radnóti költői tehetségében - olvasható a napló ajánlójában. 

Gyarmati Fanni férje halála után a nyilvánosságtól visszavonultan élt, gondozta Radnóti hagyatékát, a színművészeti főiskolán versmondást, franciát és oroszt tanított. A sajtónak egyetlenegyszer, 1962-ben nyilatkozott, némán gyászolta szerelmüket. Soha többé nem ment férjhez, özvegységét csaknem hetven évig őrizte. 

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.