Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy Fiume Magyarország és a magyar korona része volt

– Nagyon egyszerűen cáfolható a politikai viták és vágyak kivetülésként nagy visszhangot keltő horvát reakció – jelentette ki Nagy-Luttenberger István, a Magyarságkutató Intézet tudományos főmunkatársa az InfoRádió Infostart című műsorában adott interjújában.

Forrás: Magyarságkutató Intézet / InfoRádió2022. 05. 19. 13:32
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A Magyar Királyságnak létezett tengerpartja. Fiume városnak és közvetlen területének a Magyar Királysághoz való tartozása történeti tény – jelentette ki Nagy-Luttenberger István.

Mária Terézia 1779-ben kiadott rendeletében ezt a területet a Magyar Királysághoz csatolta. Ez a magyar jogrendbe is bekerült, mikor az 1807. évi IV. törvénycikknek megfelelően a magyar országgyűlés Fiumét a Magyar Királyság területére inkorporálta

– magyarázta a kutató az InfoRádiónak.

– Erre korábban is volt már kezdeményezés, de a a horvát rendek az ellenállása miatt erre nem került sor – tette hozzá a Magyarságkutató Intézet főmunkatársa.

– 1776-ban Mária Terézia ugyanis már rendelkezett Fiuméről: akkor Horvátországban kebelezte be, de olyan feltételeket támasztott, amivel a horvát rendek nem értettek egyet. Emiatt három évvel később közvetlenül Magyarországhoz csatolták, amit a horvát rendek ezt megpróbálták elvitatni. Végül is elodázniuk sikerült, de megakadályozni nem. Tehát gyakorlatilag itt egy politikai vita folyt a magyar rendek, az uralkodó és a horvát rendek között.

Tulajdonképpen ennek a politikai vitának a kivetülését láthatjuk most ezekben a horvát reakciókban

– vonta le a következtetést Nagy-Luttenberger István.

– Ha tovább nézzük Fiume történelmét, meg kell említenünk a horvát–magyar kiegyezési törvényt is. Ez az 1868. évi 30. törvénycikk, melynek 66. paragrafusában  felsorolják, hogy milyen területek tartoznak Horvátországhoz. Ezek között szerepelt mindazon terület, amely jelenleg Bukari városával és kerületeivel együtt Fiume vármegyéhez tartozik.

Fiume város és kerülete azonban kivétel, a magyar koronához csatolt külön test volt.

– Tehát Fiume továbbra is Magyar Királysághoz tartozott közvetlenül; a magyar korona, nem pedig a horvát korona része volt. Ez olyan elvitathatatlan tény, amit a trianoni békediktátum is megerősít, mely leírja, hogy Magyarország lemond Fiumére és a körülötte fekvő területekre vonatkozó minden jogáról és igényéről.

A kutató további bizonyítékokat is elmondott a rádióműsorban:

– Ha nemcsak a törvényekből indulunk ki, de a valóságot is ismerjük, akkor tudjuk, hogy valóban Magyarország használta azt a tengeri kikötőt: ott működött például az Orient Magyar Tengeri Gőzhajózási Társulat és az Adria Magyar Királyi Tengeri Gőzhajózási Részvénytársulat is. Fiume ráadásul a magyar országgyűlésbe küldött követeket, tehát a magyar és nem a horvát kormányszerveken keresztül intézte ügyeit.

Mindezek tükrében Fiume hovatartozásának kérdése tehát értelmes szakmai vita tárgyát nem képezheti

– hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főmunkatársa az InfoRádiónak.

A teljes adás itt hallgatható meg:

Borítókép: Nagy-Luttenberger István (Forrás: Facebook)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.