− Amennyiben Moszkva nem oldja fel az ukrán gabonaszállítás jelentős részét megakadályozó tengeri blokádot, úgy nem elképzelhetetlen, hogy az Egyesült Államok közvetlenül katonailag is beavatkozzon a háborúba − fogalmazott Christopher Cavoli vezérezredes, az amerikai hadsereg európai és afrikai egységeinek parancsnoka. Cavoli − aki hamarosan a NATO európai főparancsnokságának irányítását is átveheti − elmondta: az élelmiszerhiány kedvez az olyan radikális iszlamista terrorszervezeteknek, mint az Iszlám Állam, az al-Sabaab vagy a Boko Haram, 

ezáltal pedig az orosz blokád közvetetten hozzájárul a terrorhálózatok megerősödéséhez világszerte. 

Cavoli elmondta, ezek a szervezetek a „gyenge kormányzatokból, a korrupcióból, szegénységből és az élelmiszer-biztonság hiányából táplálkoznak”, ezért a jelenlegi helyzetből rengeteget tudnak profitálni.

Megvan az esély arra, hogy Washington egy ponton beavatkozzon annak érdekében, hogy megakadályozza a globális piacok destabilizációját

− jelentette ki a vezérezredes a szenátus fegyveres erők bizottságának meghallgatásán. Cavoli ugyanakkor arról, hogy ezt a NATO egyik fő katonai vezetőjeként szorgalmazni fogja-e, nem beszélt. 

A gyakran a „világ éléskamrájának” nevezett Ukrajna globális szinten az első helyen áll a napraforgóolaj exportjában, negyedik a kukorica és ötödik a búzakivitelt tekintve. Ukrán adatok szerint a gabonaexport jelentősen visszaesett a háború kezdete óta, csak májusban 64 százalékkal csökkent a tavalyi számokhoz képest. Az ENSZ becslése szerint körülbelül húszmillió tonna gabona rekedt a háború sújtotta országban, így az importra szoruló, leginkább közel-keleti és afrikai országok kénytelenek más alternatívák után nézni, ilyen lehet például Románia vagy Franciaország. 

Nyugati vezetők és tisztviselők szerint Moszkva a gabonaszállítmányok visszatartásával próbálja elérni, hogy az ellene bevezetett szankciók egy részét feloldják. Egy, a héten nyilvánosságra hozott amerikai hírszerzési jelentés szerint az orosz haditengerészet jelenleg a Fekete-tenger északi harmadának egészét ellenőrzése alatt tartja, ezért a kereskedelmi útvonalak nem biztonságosak. 

Ukrajna adja a globális búzaexport tíz százalékát, ennek szinte egészét − 2020-ban a szállítmányok 95 százalékát − tengeri útvonalakon szállítják

− áll a jelentésben. 

Amennyiben nem szállítunk az elkövetkezendő hónapokban, ha nem tudunk megállapodni Moszkvával, úgy éhínségre kell készülni. Nagy árat fizethetünk ezért

− fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a davosi Világgazdasági Fórumon tett felszólalásában. 

Az orosz álláspont viszonylag zavaros a kérdésben. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közlése szerint addig nem oldják fel a blokádot, amíg az Oroszországot sújtó szankciók életben vannak. Ezzel szemben Mario Draghi olasz kormányfő csütörtökön arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során megegyeztek néhány tonnányi ukrán gabonaszállítmány átengedéséről. Az orosz fél által az egyeztetésről kiadott közleményben erről azonban nem esett szó. 

Cavoli kijelentésével ellentétben Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön egy sajtótájékoztatón elmondta, nem terveznek katonai támogatást nyújtani a szállítmányok biztosítására. 

Nem tervezzük az amerikai hadsereg, katonáink és hadi eszközeink bevetését az ukrajnai gabona szállítmányozásának elősegítésére

− fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve; a szövetségesek folyamatosan egyeztetnek arról, hogyan lehetne a legjobban kezelni a kialakult helyzetet.

Borítókép: Európába készülő amerikai katonák 2021 február 14-én (Fotó: AFP/Allison Joyce)