Lettország választott, tarolt a jobboldal

2022. október 01. 21:01

Nagyrészt különböző árnyalatú jobboldali pártok jutottak be a lett parlamentbe a szombati parlamenti választáson. Győzött az oroszokkal szemben keményvonalas politikát képviselő, Amerikában született miniszterelnök pártja.

2022. október 01. 21:01
null
Rajcsányi Gellért
Rajcsányi Gellért

A szombaton tartott parlamenti választás után közzétett exit poll adatok szerint Krisjanis Karins miniszterelnök kormánypárti szövetsége, az Európai Néppárthoz tartozó Új Egység nyerte a voksolást, a szavazatok mintegy 22 százalékával.

A második helyért a vidéki, regionalista, zöld-konzervatív Egyesült Lista, valamint a hasonló nézeteket képviselő, zöld-agrárius, konzervatív és EU-szkeptikus Zöldek és Gazdák Uniója vetélkedik, 10-11 százalék körül várható eredményekkel.

Fej-fej mellett versenyez mögöttük a radikális jobboldali, nemzeti-konzervatív, oroszellenes Nemzeti Szövetség, valamint a szocdem irányultságú Progresszívek, 8 százalék körüli támogatottságokkal.

Az ötszázalékos küszöb fölött egyensúlyoz három további párt: a Stabilitás – amelynek egyik bázisa a nagyszámú lettországi orosz kisebbség –; a Lettország az Első nevű jobboldali-populista, többek között oltásellenes párt; valamint a liberális Fejlődésért! párt.

Krisjanis Karins miniszterelnök, aki 2018 óta vezeti Lettországot, 1964-ben született az Egyesült Államokban,

szülei még gyerekkorukban menekültek családjaikkal az 1940-es szovjet megszállás elől Amerikába.

Karins fiatalkorában szovjetellenes tüntetéseken vett részt Washingtonban. Amerikai egyetemeken végzett nyelvészként. Lettország függetlenedése után visszatért ősei hazájába, élelmiszeripari vállalkozásba fogott, majd a kétezres évek elején beszállt a politikába, volt gazdasági miniszter és európai parlamenti képviselő is.

Lettország kormánya az ukrajnai háború óta keményvonalas politikát visz a szomszédos Oroszországgal szemben.

A balti országban döntés született arról, hogy visszaállítják a kötelező katonai szolgálatot, a döntés háttereként a szomszédos Oroszországgal kialakuló növekvő feszültséget és az ukrajnai háborút jelölték meg.

„Látjuk az orosz erők brutalitását, amely valójában sok esetben az ISIS-re hasonlít, akiket mindig is terrorszervezetnek neveztünk” – mondta augusztusban Edgars Rinkēvičs lett külügyminiszter.

Riga a minap rendkívüli állapotot vezetett be a lett-orosz határon: a kormány szerint mindez a részleges orosz mozgósítás miatt szükséges.

Lettország emellett úgy döntött: nem ad ki humanitárius vízumot a sorozás elől menekülő oroszoknak, sőt általános korlátozást vezetnek be az oroszok beutazására.

A balti országban eközben sorra rombolják le a máig álló szovjet emlékműveket,

az óriási rigai obeliszket bedöntötték az azt körülvevő tóba.

 

Döntés született arról is, hogy fokozatosan megszüntetik az orosz nyelvű oktatást: megszavazták azt az oktatási reformot, amelynek keretében kizárólag lett nyelven folyhat a jövőben oktatás, így 2025-ig fokozatosan megszüntetik az orosz nyelvű tanítást az óvodákban és általános iskolákban. Ez ellen tiltakozik a kétmilliós ország lakosságának mintegy egyharmadát kitevő orosz kisebbség.

Nyitókép: Krisjanis Karins lett és NATO-zászlók előtt (Toms Norde / AFP)

Kapcsolódó cikkek

Összesen 143 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Reszelő Aladár
2022. október 06. 08:22
Szóval itt is egy ügynök van hatalmon. Aki elhiteti a népével, hogy simán kitartanának egy orosz támadás esetén, hiszen a a NATO majd megvédi őket. A részletek lényegtelenek. Úgy tűnik a pragmatizmus nem eléggé progresszív.
Tommaso
2022. október 02. 14:22
Pokolian nehéz kérdés a balti államokban élő oroszok helyzetének rendezése. Mert az ugyan igaz, hogy túlnyomó többségük felmenői csak a múlt században költöztek be. Az is nagyon valószinű, hogy közöttük számos KGB-s ügynök bújik meg. Ugyanakkor ezen országok lakosságának harmadát, negyedét kitevő oroszokat nem lehet megfosztani az alapvető emberi jogaiktól. Komoly feladat az észt, lett, litván titkosszolgálat számára, hogy a putyini agressziós politikát ténylegesen támogatókat kiszűrje, és ellenük, - de csak ellenük - rendszabályokat hozzanak. Esetleg kiutasitsák őket. Az orosz nyelv betiltása viszont SÚLYOS HIBA, amit már Ukrajna is elkövetett, és látjuk, mi történik utána. Moszkva ürügyként használja fel az agressziójához.
Massimiliano Prospero dArco
2022. október 02. 10:54
mikor fogjátok már megérteni, hogy a baltikumban, lengyelországban, finnországban az oroszellenesség a nemzeti szuverenitás első számú feltétele. ennyire nem lehettek vakok...
pumuklik
2022. október 02. 09:14
USA gyarmatosítás projekt fojtatódik! ...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik