Ne érjünk hozzájuk!

2022.05.20. 19:55

Ezt javasolják a szakemberek, ha a nógrádi erdőket járva őzgidákkal, vagy szarvasborjakkal találkozunk

Május és június közepe között a túrázók könnyen találkozhatnak az erdőkben vagy a földutakat szegélyező sűrű növényzetben megbújó őzgidákkal, szarvasborjakkal. A szakemberek a korábbi évekhez hasonlóan ismét figyelmeztetnek mindenkit: a földre lapuló kisállatok nem szorulnak megmentésre, sőt! Az elővigyázatlan erdőjárók egyetlen érintése már biztosan árvaságra juttatja a pettyes apróságokat.

Veres Edina

Gímszarvastehén a borjával 

Forrás: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

Az őzgidák legjava május közepén látja meg a napvilágot. Őket követik a gímszarvasborjak, végül június elején várható, hogy a dámtehenek mellett megjelennek kicsinyeik. A szakemberek idén is több fórumon igyekeznek felhívni a túrázók figyelmét, hogy a fűben megbúvó, pettyes kisállatok akármennyire is kedvesnek, esetleg elhagyatottnak tűnnek, semmi esetre se szabad hozzájuk érni. 

Szabó László, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezetének titkára kifejtette: mind az őzsuták, mind a szarvastehenek elmenekülnek, ha veszélyt, így például egy ember közelségét érzik. Ehhez azonban az utódaik még túl gyengék, így a sűrű növényzet takarásába rejtik őket. Ezután, amint a szimatuk szerint újra tiszta a levegő, visszatérnek a gidájukért. 

– Az anyaállatok ösztönösen érzik, hogy a kicsinyük a rejtőszínük miatt biztonságban lesz a növényzet takarásában. A legtöbb, amit egy természetjáró a kisállatért tehet, hogy nem megy hozzá közel, de főleg nem érinti meg. 

Amennyiben az őzsuta vagy a szarvastehén megérzi az emberszagot az utódján, már nem fogadja azt vissza magához. Ez pedig egyet jelent a pettyes apróságnak az éhhalállal 

– hangsúlyozta hírportálunk kérdésére Szabó László. Hozzátette: sajnos a rendszeres figyelmeztetés ellenére megyénkben is gyakori probléma, hogy a gidák és a szarvasborjak az emberek „túlzásba vitt segítőkészsége” miatt maradnak árván. A megyei vadászszövetség elnöke továbbá rámutatott, hogy akkor már a szakemberek is tehetetlenek, ha a lapulva várakozó kisállatokat a bejelentők megsimogatták. Ilyen esetekben a vadászatra jogosultak az állatkertektől vagy az állatmenhelyektől kérnek segítséget a fiatal erdőlakók befogadása miatt. 

Mindezt Osztrozics Dóra, az Ipoly Erdő Zrt. kommunikációs vezetője is alátámasztotta: az elmúlt években két gida is így került a Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark dolgozóinak gondozásába. 
– Szerencsére mind a két apróságot sikerült a vadaspark munkatársainak felnevelniük, így a közönség a kifutóban láthatja is őket. Gyakran kérnek tőlünk ilyen segítséget, ugyanakkor sajnos nem tudunk mindnek eleget tenni. Egyrészről a vadasparkban nincsenek felkészülve egy újszülött állat fogadására, tejjel való táplálására. Másfelől pedig nincs akkora kapacitásunk, hogy mindig segíteni tudjunk – emelte ki Osztrozics Dóra. Hozzátette, minden évben felhívják az erdőjárók figyelmét arra, hogy a fűben megbúvó gidák és szarvasborjak nem szorulnak megmentésre. 

Őzgida rejtőzik a fűben. Nem árva, nem szorul segítségre, békén kell hagyni! 
Forrás: Shutterstock

Példaértékű ugyanakkor egy múlt hétvégi eset, amikor is kirándulók bukkantak az erdőben egy árvának vélt szarvasra. Egy korábbi felhívásra emlékezve nem nyúltak hozzá, csak – helyesen eljárva – nagyobb távolságból megcsodálták a néhány napos borjút. Ezután az Ipoly Erdő Zrt. munkatársának útmutatása szerint gyorsan továbbindultak a területről, hogy a szarvastehén mielőbb visszatérhessen utódjához. 

Csak pórázon sétáltatható a kutya

A szarvasfélék világrajövetelének időszakával kapcsolatban Szabó László egy másik problémát is felvetett: több túrázó is leveszi négylábú kedvencéről a pórázt az erdei séták során. Ez több okból is veszélyes. 
– A kutyák az ösztönüktől vezérelve kutatják, és jó eséllyel meg is találják a gidákat, borjakat vagy a vaddisznómalacokat. Ez utóbbi talán még veszélyesebb, hiszen a sutákkal és szarvastehenekkel ellentétben a kocák félelmet nem ismerve kifejezetten harciasan védelmezik utódaikat. Emiatt pedig könnyen megeshet, hogy a gazdájához visszaszaladó kutyát is követni fogja, sőt rosszabb esetben meg is támadhatja őket. 
Szabó László ezért azt javasolja, hogy a pórázt minden esetben használják az ebtulajdonosok az erdőben. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában