"Úgysem hisznek majd neked" - tipikus családon belüli, bántalmazó szöveg Magyar Péter fenyegetőzése a klinikai szakpszichológus szerint

Az exférj múlt hétvégén először teleírta a Facebookot azzal, hogy nem bántotta volt feleségét, Varga Juditot, majd amikor Varga Judit a Facebookon egy családi erőszakra utaló kisfilmmel reagált, dührohamot kapott. Mint kiderült, az exférj azért próbált a Facebookon előremenekülni, mert megtudta, hogy készült egy rendőri jelentés arról, hogy 2020 decemberében megtámadta feleségét, az akkor igazságügyi miniszter Varga Juditot. Még a róla propagandacikket írni akaró hvg-s munkatársat is megnevezte. 

Nagyot hazudott az exférj

Mint arról korábban beszámoltunk, a hvg hétfői cikke végigvette az elmúlt időszakot, kitérve arra a bizonyos, 2020 év végi veszekedésre. Erről ugyebár Magyar azt írta, egy „szimpla családi vitánkat valótlan állításokkal sikerült izzadtságszagúan úgy kiszínezni, hogy a jelentés azt sejtesse, hogy én erőszakosan léptem fel a feleségemmel és az akkor őt védő állami testőrökkel szemben”. Csakhogy a hvg cikke, illetve az abban ismertetett hivatalos jelentés ennek ellentmond.

Először is: a dokumentumon nem szerepel a titkos vagy bizalmas minősítés, azt viszont a rendőr beleírta, hogy Varga Judit akkori igazságügyi miniszter azt kérte, az ügyet kezelje bizalmasan. A lap állítja, a szivárogtatótól független forrásból megbizonyosodott arról, hogy a jelentés valóban akkor készült, amikor az események történtek.

Rettentően agresszív volt Magyar

A cikk szerint a veszekedés előzményeiről a Varga Judit védelmét éppen akkor ellátó rendőr azt írta: a miniszter kérte, hogy menjen el vele a lakásukhoz, így lehetett tanúja a pár egyre hangosabb szóváltásának. A rendőr saját állítása szerint úgy érzékelte, Varga láthatóan félt, s a hatósági jelenlét nélkül kiszolgáltatott helyzetben lett volna. Próbálta elhagyni a lakást, amit a dokumentum szerint Magyar nem engedett, mondván,

A férfi a leírtak szerint azzal fenyegetőzött, hogy

A jelentés szerint a Varga mellett kiálló rendőrrel is veszekedésbe keveredett az indulatos férj, aki a végül kiszabadult, a gyermekekhez egy másik lakásba rendőrautóval eljutó feleségét megelőzve ért az újabb helyszínre. A lakásba a rendőrök azonban Magyart nem engedték be, de még másfél-két órán keresztül ott őrjöngött, végül

Veszélyeztette a környezete életét, testi épségét

A rendőr azt írta: Magyar "a gépjárművel való közlekedés során veszélyeztette a környezete életét, testi épségét, a rendőri felszólításnak vonakodva vagy egyáltalán nem tett eleget, agresszív, megfélemlítő, fenyegetőző magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban riadalmat, megbotránkoztatást keltsen”.

Vagyis ez alapján felmerül a garázdaság (az utolsó félmondat szó szerint ennek definíciója), a korábbiak alapján pedig a személyi szabadság megsértése is. 

A cikkben kitérnek arra is, hogy

Később pedig Dezsőt is megnevezve követelt rendőrségi vizsgálatot az ügyben.

A hvg szerint a rendőrfőkapitány és a belügyminiszter lemondását egyaránt követelő Magyar a posztjában nem állít igazat, mikor úgy fogalmaz, a lap munkatársa azzal kereste volna meg, hogy – idézzük a Talpra, magyarok alapítóját – a „hatalom által készített és betárazott titkos rendőri jelentést” kapott meg a rendőrségtől. A jelentésen ugyanis nem szerepelt titkosítás, a tartalmát pedig a felek meghallgatásával próbálta Dezső András ellenőrizni.

Így manipulál egy bántalmazó

Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológus az Origo megkeresésére elmondta, hogy általánosságban a bántalmazó kapcsolatokra jellemző, hogy a bántalmazó – aki elképzelhető, hogy indulatkezelési problémákkal küzd, vagy más problémák is állhatnak a háttérben – két dologra törekszik: egyrészt a megfélemlítésre, másrészt az áldozat elbizonytalanítására. 

A klinikai szakpszichológus felhívta a figyelmet arra, hogy 

A bántalmazó azt mondja neki, hogy önmagának tesz ezzel rosszat, mert úgysem hisznek majd neki, de mégis lejáratja magát. Ennek vannak finomabb eszközei a bántalmazó részéről és vannak durva eszközei is, de mégis az egyik tipikusan a megfélemlítés.

A másik szempont annak a fajta kiszolgáltatottságnak a megerősítése, hogy hiába is próbál meg segítséget kérni a bántalmazott.

Tehát utána akár következhet egy még erősebb bántalmazás, de ne felejtsük el – emeli ki a klinikai szakpszichológus –, hogy rendszerint nem feltétlenül fizikai bántalmazásról beszélünk, hanem bármilyen másról, akár verbális vagy pszichés bántalmazásról. Ha gyermekek is vannak a családban, akkor ez a megfélemlítés még erőteljesebb lehet egy nő esetében.