Interjú Barabás Botonddal

2022.08.09. 19:55

„Hiszem, hogy a színháznak el kell gondolkodtatnia” – vallja a szolnoki teátrum igazgatója

Egy éve vette át a Szigligeti Színház irányítását Barabás Botond, vezetése alatt a teátrum a koronavírus-járvány miatti intézkedések és a művelődési ház nyújtotta lehetőségek ellenére is közel nyolcezer bérletet értékesített, ami országos viszonylatban is kiemelkedőnek számít. Többek között erről, illetve a következő évadról is beszélgettünk a színházvezetővel a bérletárusítás meg­kezdésekor.

Molnár-Révész Erika

Az évad összeállításában is az volt a fontos, hogy próbáljunk ki minél több műfajt – mondja Barabás Botond

Fotó: Mészáros János

– Elkezdődött a színházbérletek árusítása. Eddig mit tapasztalt, beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket?

– Az mindenképpen öröm, hogy már kilenc órakor az ajtó előtt álltak a nézők, ez nagyon nagy boldogság. Az majd csak másfél hónap múlva derül ki, hogy a következő évad nézőszáma beváltotta-e a hozzáfűzött reményeinket. Két szakaszban értékesítünk ugyanis, augusztus huszonharmadikáig a régi bérletek visszaváltása zajlik, ez lesz az első beszédes szám, hogy akik velünk voltak tavaly, jönnek-e velünk tovább idén is. Ez lesz a válasz az első, színházigazgatói évemre. Az igazán beszédes szám az lesz, amikor a következő szakaszban a maradék bérlet és a jegyek árusítása is megtörténik majd.

– Miként alakult a tavalyi, nehézségektől sem mentes évad látogatottság szempontjából?

– A tavalyi nézőszámunk országos viszonylatban is az egyik legmagasabb volt. A nagyobb budapesti, illetve vidéki nemzeti színházak 2800 és 3300 darab között árusítottak bérletet. Akihez mérjük magunkat, a nagyjából méretben egyforma, nyolcezer bérletes kaposvári Csiky Gergely Színházhoz képest mi 7940 bérletet adtunk el, miközben a kaposváriak a saját székházukban játszottak, tehát nem kellett alkalmazkodniuk egy másik intézmény műsorrendjéhez. A Szigligeti Színház a maximumon tizenháromezer bérlettel működik. Bízom benne, hogyha tavaly a koronavírus-járvány alatt egy idegen helyszínen közel nyolcezres darabszámot produkáltunk, akkor a megújult színházépületben, járvány nélkül, elérhetjük akár a tízezret is. Akkor én már nagyon boldog leszek. Remélem, a nézők visszajönnek, és ebben a három hétben megváltják új bérleteiket. A maradék értékesítésének formáiról a későbbiekben döntünk majd. A lényeg az, hogy nagyon bizakodóak vagyunk, hogy a megújult, csodás színházépület behozza és visszahozza a nézőket a házba.

– Az új színházépület nemcsak küllemében, de technikájában is megújult. Mit jelent ez majd a mindennapi munkában?

– Technikai szempontból a leglátványosabb, és a munka megkönnyítését leginkább a beépített forgószínpad szolgálja majd. Ha korábban olyan előadást tervezett a rendező, melyben forgószínpad szerepelt, két órán keresztül építették át a díszítőkollégák a díszletet, hogy foroghasson. Ráadásul a leszerelési folyamat is ennyi ideig tartott. Úgy gondolom, amikor egy olyan előadás készül majd, melyben forgószínpadot használunk, legalább három órával csökken az előadás színpadra állítási ideje. De épült hidraulika segítségével működtetett zenekari árok, és a színpadon is lesznek olyan süllyesztők, melyek az előadás látványosságához és sikerességéhez még hozzátehetnek. Ezek mind segítik a munkánkat. Emellett minden csövet, vezetéket kicseréltek, a szellőzés is megújult, a falakból bekerült a nézőszékek alá. A lelkem sírt, amikor azt láttam, hogy több tonna sittet visznek ki a nézőtérről, de megvan az eredménye, mert minden szék alá bekerült egy szellőző, úgyhogy bízom benne, ez a nézők komfortérzetét is növeli majd. A felújítás legjelentősebb része tehát bent van a falakban, a technikában. Az épület külső része megmaradt klasszikus formájában, belülről korszerűsödött igazán. Vagyis a hagyomány keveredik a modernitással, az épület a kettő ötvöződése.

– A 2022/23-as évad repertoárjának összeállításakor mi volt a fő szempont?

– Hosszú távú célunk a nemzeti színházzá válás. Ennek vannak lépcsőfokai, melyeken sorban kell haladnunk. Az a feladtunk, hogy minél szélesebb kört megérintsünk, minél izgalmasabb programmal várjuk a nézőket. Az év előttünk álló szakasza decemberig gazdasági szempontból nem sok csodát ígér, viszont felkészültünk a legrosszabbra is. Az évad összeállításában is az volt a fontos, hogy próbáljunk ki minél több műfajt, izgalmas rendezőkkel, a lehető legattraktívabb szereposztásokkal. Igazából hiszem azt, hogy bár a színház szerepe a szórakoztatás, de azt is, hogy nevelnie kell, és kérdéseket kell feltennie. Hiszem, hogy el kell gondolkodtatnia. Ezen gondoltatok mentén készült az új évadterv: szórakoztatunk, miközben gondolkodtatunk is.

Az anyagba: A Szigligeti Színház társulata a tavalyi évadnyitón, középen Barabás Botonddal. Idén is meglepetésekkel készülnek Fotó: Mészáros János

– A társulat szempontjából lesz-e változás, hiszen korábban azt mondta, fontosnak tartja a fiatalítást.

– Nekem inkább az a fontos, hogy egyben maradjon a jelenlegi csapat. Nem hiszek abban, hogy ha megkopik egy cipő, akkor azt dobjuk ki, és vegyünk egy másikat, hanem próbáljuk megjavítani. A társulat ugyanaz maradt. A fiatalításra azért van szükség, mert telik az idő. Úgy gondolom, ha kapunk egy új energiát az ideérkező fiatal generációtól és rendezőktől, akkor abból csodák születhetnek. Vagyis igen, a fiatalítás elengedhetetlen, lesz idén is. Két új társulati taggal bővülünk, Polgár Kristóffal, aki szolnoki születésű, illetve Cseke Lilla Csengével. Marad még nálunk Pertics Villő is, illetve Hajdú Tamás érkezik Csákvári Krisztián és Bíró Panni mellé, tehát hat fiatallal dolgozunk majd.

– Nemcsak szereplők, de rendezők szempontjából is frissült a paletta a következő évadban.

– A célom az volt, hogy próbáljunk meg minden produkcióra külön csapatot hozni, hiszen mint ahogy mondtam, ha új energiák érkeznek, azzal szakmai szempontból mi is lendületet kapunk. Azért kell a frissítés, hogy folyamatosan meg akarjunk felelni az új helyzetekben. Ez a művészetben nagyon nehéz, mert ha nincsenek kihívások, könnyen el lehet kényelmesedni. Azzal, hogy mindig új rendezőcsapat érkezik a saját stábjával, minket is inspirál. Tavaly tizenkét új rendezővel dolgoztunk, idén a hat bemutatónk esetében persze lesznek visszatérőink, mint Csiszár Imre és Szurdi Miklós, de nagyrészt új rendezői csapatok érkeznek. Fontos volt számomra, hogy kimagasló szakmai munkát végző és emberileg is kiváló stábok jöjjenek, hiszen méltóvá kell válnunk a beszélgetés elején említett hosszú távú célhoz, a nemzeti színházi ranghoz.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!