A magyar nábob kastélya

Hogy került Jókai Mór, Kacsóh Pongrác a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Értéktár Bizottság látókörébe? Ez is kiderült a szerda sajtótájékoztatón, amelyet a megyeházán tartottak.
– Eddig 153 érték szerepelt a lajstromban, a legutóbbi ülésünk óta 155-re változott ez az adat, ami természetesen tovább bővülhet a jövőben – közölte Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár Bizottság elnöke. – Nemrégiben rendeztünk a diákoknak egy megyei értéktáros vetélkedőt, ahol arra kértük a résztvevőket: tegyenek javaslatokat a nekik tetsző értékekre. Így került a szemünk elé a Vajai-tó természetvédelmi területe, amiről eddig is tudtuk, hogy az országban egyedülálló. Az úszó lápi szigetek, rajta az éger, a fűz, a fák lábain élő tőzegpáfrány, szálkás pajzsika, aztán a nyúlánk sás, a vízi menta és a tőzegeper is megtalálható ott. A tó vizében él a csibor, a vízi skorpió, a botpoloska, a tavikagyló és tányércsiga is.

A kótaji Ibrányi-Fráter kúria dr. Holmár Zoltán történész, muzeológus javaslatára lett az értéktár része.

– A szakirodalom hivatalosan Ibrányi-Fráter kúriaként tartja számon, a népnyelv azonban egyszerűen csak Piller-kastélynak szokta nevezni. Természetesen mind a két elnevezés helyes, hiszen az épületnek az elmúlt két évszázadban több tulajdonosa is volt az Ibrányi, Groák, Hatzel, Körmendy, Mandel, Fráter, Jármy, Tahy és Piller családok révén.

A kótaji kastély felújításakor előkerült falfestmények és az újabban megismert források ma már egyértelművé teszik, hogy Ibrányi Ferenc volt az, aki Józsa Gyurival (1789-1846), a tiszafüredi nábobbal együtt mintául szolgálhatott Jókai Mór: Egy magyar nábob című regényében, Kárpáthy János alakjának megformálásához. Nem véletlen, hogy az az utca, amelynek végén a műemlék kastély áll, 1949 óta Jókai nevét viseli. Kacsóh Pongrác, a János vitéz zeneszerzője a századforduló éveiben gyakran megfordult a kastélyban.
 

LTL

Borítókép: A kótaji Ibrányi-Fráter kúria | Fotó: dr. Holmár Zoltán archívuma