Interjú

2022.06.28. 11:30

Az életmentő salátaolaj és más történetek, Faddtól Marokkóig

Az étolaj-árstop a megye egyetlen ilyen profilú cégét nem viseli meg. Összesen harminchárom féle olajat préselnek különböző, itthon és külföldön termeltetett magokból. Az ügyvezető, Palcsó Gábor beszélt a részletekről.

W. G.

Palcsó Gábor mutatja: mákolaj érkezik a gyártósoron, a palackok rekeszes dobozokba kerülnek (Fotó: W. G.)

‒ Hatósági árassá vált többek között az étolaj is. A vásárló jól jár, de az előállítónak és a forgalmazónak haszna nincs. Adódik a kérdés: a termelő vagy a kereskedő nyelje le a veszteséget? Az ön faddi cége Tolna megyében az egyetlen ilyen profilú vállalkozás. Hogyan látja a helyzetet?

‒ Nálunk nincs vészhelyzet – mondja Palcsó Gábor –, mert mi nemcsak napraforgóolajat gyártunk. Az árstop a finomított naprafogóolajra vonatkozik, nálunk viszont 33 féle hidegen sajtolt olaj készül. Vendéglátóhelyeknek, reformnagykereknek, bioboltoknak szállítunk főleg, s ott nincs hatósági ár. De az biztos, hogy az árstop után ezer forint fölé ugrik a lakossági étolaj ára is.

‒ Mi mindenből sajtolható olaj?

‒ Azt nehéz lenne felsorolni. Mi évi negyven vagonnyi magot dolgozunk fel, ennek 80-85 százaléka napraforgó. Foglalkozunk még többek között tökmaggal, repcével, mandulával, kendermaggal, csipkebogyóval, lenmaggal, szőlőmaggal, dióval, mogyoróval, mákkal, szezámmaggal, szójával, máriatövissel. Mindnek megvan a maga speciális élettani hatása. Ezek egy részét itthon, más részét, mint például a ligetszépét, külföldön termeltetjük.

‒ Az mi?

‒ Egy virág magja. Az ebből sajtolt gyógyolaj a szklerózis multiplex kezelésére redkívül alkalmas. Bács-Kiskun megyében is van egy termelői, beszállítói kör, de Lengyelországból is hozatok alapanyagot a gyártáshoz. A legtávolabbról az argán érkezik. Az egy marokkói növény.

‒ Hogyan jut valakinek eszébe, hogy egy négyezer lakosú községben olajüzemet létesítsen?

‒ Édesapám a Herbáriának volt a műszaki igazgatója 17 évig. Ízig-vérig gépész. Akkortájt kezdődött a mi étolaj iránti érdeklődésünk, amikor a dejót kitalálta egy kollégája, egy élelmiszervegyész, ő pedig megtervezte, és elkészítette a napraforgóhántoláshoz szükséges gépet.

Töltés és csomagolás a faddi üzemben (Fotó: W. G.)

‒ Nem dióból van a dejó?

‒ Nem, ez olyan diópótló őrlemény, mely diót egyáltalán nem tartalmaz. Búzacsírából, napraforgóbélből készül, és egy római fűszerből, ami megadja az ízét. Tehát a napraforgó-tisztítást gépesítették, s háromféle termék (frakció) született: a tiszta mag, ami ment a dejóba, a tiszta héj, amit főként baromfitartóknak adtak el almozásra, és egy olyan bél-héj keverék, amit a fotocellás rendszer nem tudott különválogatni. Ezt célszerűnek látszott kisajtolni. Úgyhogy hoztunk be Németországból egy présgépet, amit apám tervei alapján átalakítottunk nagyobb kapacitásúvá, és ennek a referenciahelye lett a mi cégünk.

‒ Ez a telephely már akkor megvolt?

‒ A vállalkozást 1986-ban alapítottuk Szekszárdon. Egy garázsban kezdtünk. Faddra 1988-ban jöttünk. Most már két telephelyünk van itt: egyiken az alapanyag, a beérkező magok tárolását, másikon az olajgyártást és csomagolást végezzük. Amikor indultunk, nyakamba vettem az országot, hogy piacot találjak. Elmentem élelmiszeripari, édesipari, kozmetikai cégekhez, gyógyszergyárakhoz. Először csak bérmunkát kínáltak, például mogyoró vagy diópréselést, aztán egyik feladat hozta a másikat, embereket vettem fel, s ma már 15 fővel működünk.

‒ A sajtolás után visszamaradó massza, maghéj és más melléktermékek sorsa mi lesz?

‒ Van, ami élelmiszeripari felhasználásra alkalmas, például tésztagyárak, cukrászok keresik, vagy paleo és gluténmentes termékek előállítói. Van, ami iránt a gyógyszeriparban, a kozmetikai iparban érdeklődnek, illetve keletkezik olyan melléktermék is, melyből állati takarmányozásra alkalmas pellet készülhet. A héjakat, csonthéjakat pedig tüzelésre használjuk, az üzemünket fűtjük így, kiváltva a gázt.

‒ Visszajelzéseket kap a termékek minőségét illetően?

‒ Persze. A legemlékezetesebb eset egy élelmiszeripari kiállításon történt. Odajött hozzám egy férfi: „Uram, hadd köszönjem meg önnek az életemet!”. Csodálkoztam, mert akkor láttam először. Aztán elmondta, hogy súlyos cukorbeteg, aminek következtében mindkét lábán lábszárfekély alakult ki, csontig hatoló sebbel. Az orvosok amputációt javasoltak, úgyhogy már az öngyilkosság gondolatával foglalkozott, amikor az interneten rábukkant a ligetszépe olajunkra, ami a gamma-linolinsav tartalma miatt alkalmas az ilyen problémák kezelésére. (Mi csak egyszerű salátaolajként forgalmaztuk.) Használni kezdte reggel és este egy-egy teáskanállal, és három hónap alatt begyógyultak a sebei. Ezen felbuzdulva kértem a faddi körzeti orvost, hogy hozzon össze ilyen betegekkel. Ők is kipróbálták, és nyolcvan százalékuknál hatásosnak bizonyult a kúra.

Hidegen sajtolt

Palcsó Gábor 1958-ban született Szekszárdon. Alapképzettségét tekintve vízügyi mérnök (1981). Olajos magvak feldolgozására szakosodott cége 1986-tól működik. Először több tulajdonostársuk volt, később ketten maradtak az apjával, aki a Herbária műszaki igazgatójaként dolgozott. A faddi Solio Kft. 33 féle hidegen sajtolt ét- és gyógyolajat, illetve más, étkezési, gyógyászati, kozmetikai és takarmányozási célra használható terméket készít. 

Vízgőzzel, vákuum alatt elveszik az olaj ízét, szagát, s így kapják a sütésre vagy más célra alkalmas terméket. Csak fizikai módon nyúlnak a maghoz is, az olajhoz is. A nagytermelők viszont meleg eljárást és legtöbbször kémiai módszert is alkalmaznak. A cégvezetőnek két gyermeke és három unokája van. Munkája leköti, kevés szabadidejében sportol. Régebben focizott, mostanában inkább röplabdázik, pingpongozik és a vízi sportokat kedveli

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában