A mozdonyvezetők nem utálják a hétfőt

– Kell diploma a villamosvezetéshez? – kérdezem Arnold Balázst, aki energetikai mérnöki végzettséggel kezdte ezt a szakmát a fővárosban.

– Nem szükséges – mondja a szekszárdi fiatalember –, de nagyon vegyes társaságot hord össze ott a szél. Volt kollégám pék és doktorátussal rendelkező is. Sokan vannak, akik vonzódnak az olyan munkához, ami önállóan végezhető, és egyfajta különleges vezetési élményt kínál. Ki akartam ezt én is próbálni.

– Milyen vonalakon járt és meddig?

– Három-négy évet dolgoztam a BKV-nál. Először a 41-es villamoson a Kamaraerdő és a Vörösvári út között, aztán legtöbbet a 1-esen és az 1-es vonalán, a Hungária körúton. De Budán is sokat vezettem. Több típust, több vonalon.

– Hányféle villamos van Pesten?

– Hat-hét biztosan…

– És aki egyet megtanult vezetni, az mindet tudja?

– Nem, típusvizsgákat kell tenni. Nekem négyre van meg. Ismerni kell a kezelőszerveket, mert nem egyformák.

– Nagyon mások?

– Vannak lényeges eltérések. Például a régi csehszlovák Tátráknál a jobboldali lábpedál egy sínfék, ugyanaz a spanyol CAF-okon egy pályacsengő. Úgyhogy, ha a villamos nem lassul, de szépen csilingel, az nem jó jel…

– Koros a járműállomány?

– Vannak közöttük régi darabok. A Szabadság hídon például olyan villamosok közlekednek, amelyek még a Ganz-gyárban készültek. Ugyanolyan idősek, mint a MÁV mozdonyflottájának gerince. A hatvanas-hetvenes években jöttek ki.

– Ezt azért tudja, mert villamosvezetőből mozdonyvezető lett…

– Igen, 2021 októberében átkerültem a MÁV pécsi igazgatóságához. Egy év tanulással telt, most már vezetek is, mint gyakornok, de még nem egyedül. Harmincan kezdtünk, végezni várhatóan 18-20-an fogunk, körülbelül másfél hónap múlva.

– Itt is külön-külön kell típusvizsgákat tenni a villamos- és dízelmozdonyokra?

– Egyelőre én csak dízelen dolgozom, négy típuson. Van munka bőven. A hazai fővonalak villamosítottak, a mellékvonalak jelentős része nem. Azokon dízelek közlekednek.

– Mennyire hosszúak az utak? Van, amikor nem otthon alszik a mozdonyvezető?

– Előfordul. Ez a szolgálattal jár. A nagyobb állomásokon van szállás a személyzetnek, ha csak másnap indulnak vissza. Mi Pécsről Barcsra, Mohácsra és Kanizsára járunk a leggyakrabban. A beosztást szervezők próbálnak arra törekedni, hogy mindenki ott végezzen az adott napon, ahol kezdett. Ám ez nem mindig jön össze.

– Nem unalmas ez a szakma? Órákon át egyedül lenni egy vezetőfülkében. Szereti a magányt?

– Van sok barátom, nem vagyok magányoskodó alkat, de az tetszik, hogy a főnök nem liheg állandóan a nyakamban. Már megszoktam, hogy hol ide, hol oda szólít a szolgálat, tehát nem olyan a munka, hogy reggel nyolckor felveszem, délután négykor leteszem a lantot. Előfordul, hogy hajnalban kell kelni, máskor meg késő este kerülök haza. De ennek van egy óriási előnye: én nem utálom a hétfőt. Az nálam ugyanolyan, hol munkanap, hol szabadnap, mint a többi.

Arnold Balázs 1996-ban született Szekszárdon. A Garay gimnáziumban érettségizett 2014.ben. Energetikai mérnök végzettséget a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett 2018-ban. Dolgozni a BKV-nál kezdett, mint villamosvezető, majd a MÁV-hoz került, ahol mozdonyvezetőnek tanul. Másfél hónap múlva már önállóan vezethet.

Érdeklődési köre szerteágazó, korábban szakács végzettséget is szerzett. Pécsen lakik, családja Szekszárdon él, négyen vannak testvérek. Szabadidejében kirándul, kerékpározik. Ahogy kortársai többségét, őt is foglalkoztatja a modern technika, de szereti a természetet is. Itthon és külföldön is tett hosszabb gyalogos kirándulásokat.

Végigjárta már barátaival a Kéktúra egyes szakaszait és az El Caminót egészen az óceánig, ami embert próbáló, egyhónapos, ezer kilométeres út volt.