Szabadnapján mentett életet a szekszárdi tűzoltó

Átlagos hétfőnek indult Kircz Imre szabadnapja. Épp gyermekét vitte iskolába, miután ahogy fogalmazott, csak beugrott egy kiló kenyérért a boltba. Álmában sem merte volna gondolni, ami ezután történt.

– Mikor beérkeztem a boltba, a pénztáros egyből jelezte nekem, hogy baj van – már régóta ismerjük egymást és tudta, hogy tűzoltó vagyok. Jaksa Jánosné, aki egyébként nyugalmazott ápolónő, ekkor már a földön fekvő idős úr mellett térdelt. Ellenőriztük az életjeleit, majd mivel nem vett levegőt és tapintható pulzusa sem volt, ezért megkezdtük az újraélesztést – emlékezett vissza a tűzoltóparancsnok – az egész nem tartott sokáig, körülbelül 5-6 percig, ami alatt a diszpécser folyamatosan instrukciókat adott nekünk, de nagyon hosszú időnek tűnt, teljesen kimerültem.

Az újraélesztés sikeres volt, az idős férfit a mentők a pécsi kórházba szállították.

– Rendkívül jó érzés volt már maga a tudat is, hogy valakin segíthettem, az meg pláne, hogy ezzel valakinek az életét sikerült megmentenünk. Az ember annyi szörnyűséget lát nap mint nap, én nyilván a munkámból adódóan többet is, de ez hatalmas pluszt adott nekem.

Kircz Imre már közel három évtizede erősíti a helyi tűzoltók csapatát, jelenleg a műveleti szolgálatnál kiemelt főelőadó. Tűzoltásvezetőként a kettes és annál magasabb riasztási fokozatú tűzesetekhez vonul ki, ahol minimum két és fél rajt, azaz legalább nyolc embert irányít.

– A legutóbbi nagyobb tűzeset a tamási fürdőben történt, ahol én voltam a tűzoltásvezető. Ez egy hármas fokozatú riasztás volt már. Ide Tamásiból, Szekszárdról, Dombóvárról, Siófokról és Bonyhádról is érkeztek kollégák segíteni. Az, hogy nem történt nagyobb baj és személyi sérülés annak köszönhető, hogy egy szintén szabadnapos kollégám, Boros József katasztrófavédelmi megbízott is épp a fürdőben tartózkodott a családjával. Ő gyorsan szolgálatba helyezte magát, majd megkezdte az épület evakuálását. Az oltás délután öt órától egészen másnap reggelig tartott.