Videó: vajon mennyi leves borul az autóba a szombathelyi utakon? – Tettünk egy kísérletet

Akinek van jogosítványa és rendszeresen jár autóval bizonyára előfordult már vele, hogy ételt kellett hazavinnie, vagy éppen a munkahelyére, esetleg a nagymama által készített vasárnapi ebédet szállította a családnak. Különösen akkor nehéz a feladat, ha nincs segítség és egyedül kell eljuttatni a kívánt helyre. Az esetek többségében a megoldás, hogy az anyósülés elé tesszük, mert talán baj esetén ott okozza a legkisebb kárt, sőt mennyire megnyugtató érzés, amikor a szemünk sarkából még figyelhetjük is nagyjából hol tart a folyamat. Ismerős a helyzet? Valószínűleg már az is mindenkivel megtörtént, hogy belehibázott valahol, és nem a kívánt módon ért haza a leves, ami hosszas autótakarítást eredményezett. Ilyenkor a tisztítást végül több illatosító koronázza meg, ami hivatott elfedni a kellemetlen szagokat. Szombathelyen az ételszállítás kivitelezésének különösen nagy buktatói az utak minősége.

Hogy szemléltessük, mennyire kiszolgáltatott egy helyzet ezt a folyamatot véghez vinni a kátyúkkal teli utcákon, tettünk egy kísérletet, majd egy kisebb kört a vasi megyeszékhelyen. Egy átlagos ételtartóba 8 dl vizet öntöttünk, ami esetünkben a levest szimbolizálja. A felvételen és a fotón is látható, ugyan nem csurig, de azért megtelt az edény, amit jó szokás szerint letettünk az anyósülés elé, sőt egy másikkal kicsit stabilizáltuk is, hogy azért ne boruljon fel, majd elindultunk a városban. Videón folyamatosan rögzítettük a kísérletet.

Azt előre leszögezzük, hogy minden közlekedési szabályt betartottunk, és a szokásosnál is óvatosabban vettük a kanyarokat, hiszen akkor sem teszünk másképpen, amikor ételt szállítunk. A legnagyobb gödröket, kátyúkat is igyekeztünk kikerülni, elvégre az autót sem akartuk tönkre tenni. Azt is meg kell említeni, hogy a közlekedés szempontjából egy viszonylag szerencsésebb időszakban, a késő délelőtti órákban tettük meg a távot.

A túrát a finoman szólva is viseltes Magyar utcából indítottuk, majd a Gagarinon folytattuk, aminek a végére már bőven hiányzott víz az edényből. Utunkat a Bartók Béla körúton folytattuk, aminek kifogástalan a minősége, ott nem folyt ki egy csepp sem, a Kenderesi és az Árpád utcáról viszont ez már nem mondható el. Utóbbi esetében a folyamatos rázkódás hatására ismét borult ki az edényből.

A Kárpáti Kelemen utca és a Homok út után a Síp utca következett, aminek egy jelentős része még nincs leaszfaltozva, viszont mégis sokan járják nap, mint nap, mivel egyre több ház és lakópark épül arrafelé. Itt 50 km/h a megengedett sebességhatár, de aki ezt bevállalja, az szereti a rázós élményeket, és egyáltalán nem félti autóját. Mi ezen a szakaszon maximum harminccal jöttünk. Az utca végén már összesen 3 dl víz hiányzott a 8-ból. A Márton Áron utca tükörsima aszfaltja valóságos megkönnyebbülés volt ezek után, ott egy cseppet sem vesztettünk a már azért jelentősen megcsappant mennyiségből.

Következett a Dozmat és az Áchim András utca, amik ugyancsak komoly megpróbáltatások elé állították az autót, és az edényben lévő folyadékot is. Itt szintén képtelenség betartani az 50-es tempót, nem is törekedtünk rá, de ezen a szakaszon is borult ki, pedig már viszonylag mélyen volt a folyadék. Eddig azért nem tettünk túl nagy kört a városban, mégis 4 decivel kevesebb víz volt az ételtartóban. Hogy kicsit növeljük a távot elmentünk a Prága utcáig. Odajutni nem jelentett különösebb gondot, viszont keresztülhaladni az említett utcán már annál inkább.

A kísérletünket itt fejeztük be, az edényen is lehet látni, hogy valamivel kevesebb, mint az eredetileg beletöltött 8 deciliter fele maradt csak bent. Ez azt jelenti, hogy 4 deciliter folyt ki az utunk alatt. Ez is bizonyítja: nincsenek jó állapotban az utak, sőt komoly feladat a szombathelyieknek hazavinniük az ebédjüket. Lehet jobban jár mindenki, ha leves nélkül kéri a menüt, vagy ott helyben fogyasztja el.