Hétvége

2023.01.29. 07:00

A világ nyolcadik csodája Velemben - Tóth Pál versbe foglalta az öreg gesztenyefát, elragadtatással írt a környékről is

Orbán Róbert

Kőszeg-hegyaljai látkép a Szent Viddel. A látvány már a tizenkilencedik század turistáját is lenyűgözte

Fotó: © Unger Tamás

1817. szeptember 17-én Tóth Pál édesapjával és annak barátjával, Chernel Ferenccel Kőszegről Velembe kirándultak, hogy megnézzék az ott álló öreg gesztenyefát. Pál, aki akkor valószínűleg még diák volt, verset írt erről a látogatásról. A fa látványa lenyűgözte, ezért költeményének címe a Velemi csoda gesztenye fa lett. Nem irodalmi remekműre kell gondolnunk, hanem egy sok információt tartalmazó versezetre. Nem tudni, kik olvashatták akkor, amikor megszületett. Több mint egy évszázaddal később Pauer Arnold szerzetestanár bukkant rá a szombathelyi premontrei gimnázium irattárában. Talán önképzőköri munka lehetett. Pauer a gimnázium 1931-es évkönyvében a Vas vármegye természeti értékeiről írt tanulmányába beillesztve közölte a verset. (Pauer 1934-ben Pákayra magyarosította a nevét.) A mű később átkerült a Savaria Múzeum kézirattárába. 

Tóth Pál verse főleg a botanikusok érdeklődését keltette fel, ez érthető, mert a szerző maga is az öreg fa bemutatására helyezi a hangsúlyt. A rövid bevezető így szól: „Világ nyolczadik csodája / Velemnek Gesztenye Fája / A ki eztet meg látja / Valónak is találja.” A vers három részre osztható. Az elsőben – mindegyiket külön-külön megemlítve – az ókori világ hét csodájáról olvashatunk. Szerinte van még egy csoda, amit érdemes a „világ eleibe tenni”, ez pedig a velemi gesztenyefa, amely egész Európában a legrégibb lehet. Meghatározza a pontos helyszínt is, a velemi szőlőhegyen, a kőképtől nem messze, Horváth Pál birtokánál kell átmenni az „eleven gyepün” (vagyis sövényből készült hegygyepűn), hogy odaérjünk a fához. Elmondja, ki voltak azok a hazai és külföldi főemberek, akik már ellátogattak oda. Úgy tudja, közéjük tartozott Mária Terézia is.

© Unger Tamás
A szelídgesztenye Velem nélkülözhetetlen tartozéka
Fotós: Unger Tamás

 A fa vastagsága a mérésük szerint 15 lépésnyi volt, a magasságát pedig hat ölnyire becsülték. A gesztenye ekkor már sérült és korhadni kezdett, a letört törzse felül be volt deszkázva. A Tóth Pál által közölt adatok nagyjából megegyeznek a korszakból fennmaradt többi feljegyzéssel. A fát valóban sokan felkeresték, s volt, aki rajzot is készített róla. Nem tudjuk, meddig élhetett volna még, a története 1840-ben befejeződött. Az akkori tulajdonosa kivágatta – később úgy mesélték –, azért, mert arra gondolt, hogy a törzse alatt kincset rejtettek el. Visszatérve a vershez, a harmadik rész személyes hangvételű tájleírás. Inkább csak vázlat, egy-egy részlet kiemelésével. 

Nemcsak a gesztenyefát tekinti csodának, hanem a tágabb környezetéről is elragadtatással ír. Úgy véli, Velem és környéke maga a „kis Paradicsom”. Azt a vidéket mutatja be, amelyet ma Hegyaljának nevezünk, s a felsorolása szerint az alábbi falvak tartoznak hozzá: Velem, Szerdahely, Cák, Bozsok és Doroszló. Fontosnak tartja közölni, hogy magyarok és horvátok élnek itt. Ez utóbbin talán ma már egy kicsit elcsodálkozunk, de tudnunk kell, hogy Bozsok lakossága az 1800-as évek elején nagyobbrészt még horvát anyanyelvű volt. A XIX. században az elmagyarosodás nagyon gyorsan végbement. 1902-ben már azt jegyezték fel, hogy a községben alig akad egy-két ember, aki ért és beszél horvátul. Bár a leírásban szerepel a hegy déli oldalán álló Szent Vid-kápolna is, a természet bemutatását tekinti fontosabbnak. Külön felhívja a figyelmet a hegység gazdag madárvilágára, s nem feledkezik meg a kősziklák szélein mászkáló szalamandrákról sem. A tájat termékeny vidéknek látja, „kóstolhatok itt jó almát, / néhol néhol berkenyét, körtvélyt, medgyet, lasponyát…”

 Tóth Pál szerény fogalmazványa abban a korban készült, amikor az érdeklődés a kis tájak felé fordult. Bár a terjedelem és a színvonal miatt nehéz az összehasonlítás, ebben az időszakban születtek meg az első híres magyar tájmonográfiák, így Nemesnépi Zakál György, Szeder Fábián és Kossits József munkái is.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában