Készülődés a húsvétra

2023.04.01. 07:00

Lássunk túl a szenvedésen, halálon

Krisztus feltámadásával nem szűnik meg a halál, a fájdalom, a szomorúság, de megjelenik az a remény, ami átragyogja a szomorúságot és a reménytelenséget, mondta Takáts István atya, a Szent Mihály-főszékesegyház plébánosa, akit a nagyhét előtt új feladatairól, a templomról és az ünnepi alkalmakról kérdeztem.

Balla Emőke

Takáts István atya Fotó: Nagy Lajos.

– Tavaly októberben kapta a plébánosi kinevezését.

– A korábbi plébános, Nagy Károly atya nyugdíjba ment. Érsek atya pedig engem tisztelt meg azzal, hogy rám bízta a főszékesegyházi plébániát. A plébániához tartozó négy templomból most három felújítás alatt áll, a várprojekt részeként. Leghíresebb a főszékesegyház, de ide tartozik a ferences templom és az egykori piarista templom. A belvárosban lévő Feltámadt Üdvözítő-templom most a bázisunk.

– Érseki általános helynök, most plébános lett, nyilván több a feladata.

– Így igaz. Ezen kívül itt, Veszprémben a főiskolán is tanítok, Szegeden pedig az egyetemen. A plébánosi feladathoz viszont kaptam segítséget Kulcsár Dávid káplán atya személyében, aki tavaly végzett Rómában. Azzal, hogy a várnegyed elkészül, a plébánia is új feladatot kap. A várban lesz pasztorális központ, zarándokhely, a zarándokokat, vendégeket, turistákat fogadni kell. A ferences templom állandó szentségimádó hely lesz. Teljesen megújul a piarista templom – ami eddig főként kiállítóhelyként működött és ritkán volt ott szentmise –, a pasztorális központhoz kapcsolódóan működik majd, lelkigyakorlatok, továbbképzések helyszíneként, valamint a katonai lelkészség miséit továbbra is vendégül látja. A kórház közelében lévő Feltámadt Üdvözítő-templom nemcsak a híveknek, de mindenkinek lehetőséget ad a betérésre, imádságra, aki élete nehéz helyzetében a Jóisten segítségét kéri. Érsek atya a gyóntatási lehetőséget szeretné ott biztosítani, a város papságát is bevonva. Nemcsak templomokat kapunk tehát, hanem új feladatokat, új közösségeket.

– Eddig minden szertartást a Feltámadt Üdvözítő-templomban tartottak?

– Igen. A Feltámadt Üdvözítő-templom kedves, de kicsi templom. Ezért logikusnak tűnt, hogy az érseki szertartások viszont a város legnagyobb templomában, az Árpád-házi Szent Margit-templomban legyenek.

– Miként tudta tartani a kapcsolatot a hívekkel? Hogyan zajlott például a hitoktatás, jegyesoktatás?

– A vár jelenleg építési terület, a plébánia viszont most is üzemel, addig el lehet jönni. A hívek legegyszerűbben a Feltámadt Üdvözítő-templomban találkozhatnak velünk, a felkészítések viszont már a plébánián zajlanak, a jegyesoktatásban résztvevőknek pedig azt a főegyházmegyei jegyesoktatást ajánljuk, amit a családpasztoráció szervez.

– Hol tartják az elsőáldozást és a bérmálást?

– Az építkezésig a székesegyház fogadta például a Padányi iskolásokat. Másfél évig viszont, amíg a székesegyház zárva volt, a Padányi iskolások bérmálása a Margit templomban történt, ahogyan az elsőáldozás is. Idén minden alkalom a székesegyházban lesz.

– A székesegyházban zajló munkálatoknak mennyire volt részese?

– Érsek atya mindent megosztott velem, érseki általános helynökként és plébánosként közelről követhettem a tervezést és a kivitelezést is. Hatalmas, összetett munka részesei vagyunk, aminek egy szép székesegyház lesz az eredménye. Ismerem a részleteket, például, hogy a régészeti kutatásoknál milyen korú kövek kerültek elő, hogyan építették be újra azokat, sírokat találtunk, az eredeti gótikus altemplom oszloptalpazatait tárták fel, stb. Izgalmas egy olyan örökséggel találkozni, amelyik ennyire gazdag múltra tekint vissza és aminek a megújulását szolgálhatjuk. Személy szerint is érdekel a művészet, a történelem, hiszen történész is vagyok, egyháztörténelemből doktoráltam Rómában. Érdeklődéssel figyeltem a felújítást. Már kezd összeállni a kép, nagyon szép és egységes koncepció valósul meg.

– Nagyobb lesz a tér? Több az ülőhely? Másként használják majd a templomot?

– A székesegyház nem növekedett. A padokat restauráltattuk, azok visszakerülnek a helyükre, valamint új, a helyet jól kihasználó, ebbe a környezetbe illő székeket helyezünk el. Az első padokban lesz nagyothallókat segítő technika. A kivetítés is jobban megoldott, például a karzaton is lehet teljes értékűen követni a liturgiát. A miénk az ország legkisebb bazilikája, ennek ellenére szeretnénk, ha sokan részesei lennének a szertatásoknak. Az új székesegyházban megoldható lesz az is, hogy az egységet megjelenítve, bizonyos alkalmakkor, a papság is a szentélyben foglaljon helyet. Ez új dolog. Változás az is, hogy a székesegyházban teljesen megújult a fűtés, a világítás, a hang- és biztonságtechnika, illetve az orgona. Nagyon szép lesz az altemplom is, ami 2025-re készül el. Ez a legrégebbi megmaradt része a székesegyháznak. Összességében ezeknek az újításoknak, gazdagodásoknak mindenki örülhet.

Fotó: Nagy Lajos

– Úgy tudom, a papság számára nagycsütörtökön, április 6-án nyílik meg a főszékesegyház.

– Igen, de a híveket is várjuk erre az alkalomra. Az olajszentelési mise 10 órakor kezdődik, ekkor szenteljük meg az olajokat – a keresztelendők olaját, a krizmát, a betegek olaját -, valamint minden évben nagycsütörtökön van a papság papi fogadalmának megújítása is. Aki szeretne velünk ünnepelni, szeretettel látjuk. Este van az utolsó vacsora szentmiséje, a hagyományos szertartással, lábmosással, oltárfosztással. Nagypénteken nincs szentmise, ezen a napon Krisztus halott. Nagypénteki szertartás viszont van, ennek része a passió, a szenvedéstörténet, aztán az a nagyon szép tíz könyörgés, amiben az egész világot Isten elé visszük, ezt követi a kereszt előtti hódolat, majd áldoztatás és néma elvonulás.

– És nagyszombat?

– Nagyszombaton arra emlékezünk, hogy Krisztus a sírban pihen. A világ teremtését lezáró „pihenést” a hetedik napot, a zsidók sabbatnak nevezték. Krisztus sírban nyugvását viszont a keresztények a teremtett világ megújítását megelőző isteni megpihenésnek, „második sabbatnak” tartották. Az újjá teremtett világ első napja, pedig a feltámadás napja, vasárnap, ahol már nem a halálé, a mulandóságé az utolsó szó, hanem a feltámadásé és az örök életé. Húsvét vigíliája, noha szombaton tartjuk, valójában már vasárnaphoz számít, hiszen az esthajnalcsillag felkelte már a következő napot jelenti. Húsvét vigíliáján van a legünnepélyesebb, legszebb szertartás, a feltámadási szertartás. Maga a liturgia is átmenet nagyböjtből húsvét örömébe, a halál némaságából az ujjongó ünneplésbe, a sír halálos némaságából az üres sír beszédes üzenetébe.

– A feltámadási szertartást mindig este tartják.

– Napszállta után. Nálunk nyolc órakor kezdődik. A meggyújtott húsvéti gyertya a feltámadt Krisztust, a világ világosságát jelenti, ezzel lép be a pap a székesegyházba. Ezt a világosságot adja tovább, ezt veszik át a hívek, mintegy meghívva mindenkit arra, hogy a remény is így áradjon szét köztünk. A remény világossága győzze le a halál sötétjét, ami Krisztus halálával és föltámadásával kézzel fogható lett a világban. Jó lenne, ha minden halálban átélhető lenne a húsvéti öröm, ami túlmutat a halálon. A húsvéti gyertya megvilágítja, de nem győzi le a sötétséget. Krisztus feltámadásával sem szűnik meg a halál, a fájdalom, a szomorúság, de megjelenik az a remény, amely képes átragyogni a szomorúságot és a reménytelenséget. A liturgia szépen elmondja ezt. Megszólalnak a harangok, csengők a véget nem érő dicsőség és halleluja, meghívva az embert, hogy a remény távlatát merje személyessé tenni.

– A szentmiséket ki vezeti? Beosztják, melyiket az érsek és melyiket ön?

– Minden szentmisét érsek atya vezet, a plébános segít. A székesegyház az érsek temploma, ha itt van, ő az első pap, aki bemutatja a szentmisét, a szertartást, ha akadályoztatva van, akkor a plébános.

– Holnap, virágvasárnap kezdődik a nagyhét. Egy különleges alkalom, élő passió is lesz ezen az ünnepen.

– Krisztus szenvedéstörténetének átélésében nagy lehetőség az élő passió. Most rendezzük meg először, reméljük, hagyományteremtő szándékkal, több mint hetven szereplő vesz részt benne. A passió a Margit-romoktól indul és a Szent Benedek-hegyre érkezik. A jól ismert történetet, megszentelt szavakat, amiket a passió során a templomban hallunk, átélhetőbbé tesszük és közelebb hozzuk az emberekhez. Számomra mindig vigasztaló, hogy ez nem elsősorban az emberi gonoszságról, szenvedésről és a halálról szól, hanem arról a szeretetről, amelyik minket mindvégig szeretett. Sienai Szent Katalinról tudjuk, hogy egyszer látomásban a kereszt előtt imádkozva azt hallotta, mintha Krisztus őt megszólítva, leszólna a feszületről: „Katalin, Katalin, engem nem a szögek, hanem a szeretet tart a kereszten!” Fontos, hogy a passióban is túllássunk a szenvedésen, halálon, emberi gonoszságon, áruláson. Vegyük észre, hogy Isten előttünk jár életünknek nagyon nehéz helyzeteinkben is, soha nem hagy el minket, reményt ad. Nincs olyan területe az életünknek, amiből Isten hiányozna. A kereszten sem az az utolsó szó, hogy mindennek vége, hanem az, hogy beteljesedett! Ez vigasz számunkra is, hogy a hit erejével bátrak legyünk arra, hogy ahol más az élet végét látja, mi annak a beteljesedését ünnepeljük. 


 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában