Már csak alig több, mint száz napot kell aludni, és nyolc esztendő után véget ér a negatív kamatok korszakának az euróövezetben - jelezte Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a jegybank internet oldalán fő helyen közöl blog posztban.

1240764347 Christine Lagarde, president of the European Central Bank (ECB), center left, and fellow ministers and governors gather for a family photo during the G7 meeting of finance ministers and central bank governors in Koenigswinter, Germany, on Thursday, May 19, 2022. Lindner said he's confident that Group of Seven finance chiefs will reach an agreement on additional financial aid for Ukraine. Photographer: Alex Kraus/Bloomberg via Getty Images
Fotó: Alex Kraus / Bloomberg via Getty Images

Ezzel teljes fordulatot hajtott végre az eurózóna jegybankja, amelynek döntéshozói tavaly ősszel még arról győzködték a közvéleményt, hogy a már akkor felszökő inflációt ideiglenes tényezők hajtják. Az azóta egyre följebb kúszott - áprilisban rekord 7,4 százalékot mértek az euróövezetben -, és egyre erősödtek a bankon kívül és belül egyaránt a hangok, hogy lépni kellene, mert a drágulás nem lassul magától a megcélzott 2 százalékos ütemre.

Az eurónak ötéves mélypontra kellett süllyednie a dollár ellenében, hogy a ezek a hangok a bankon belül is érces  kórussá álljanak össze. Egyre több döntéshozó sürgette, hogy akár már júniusban, vagy júliusban kezdődjenek meg a kamatemelések, aminek lehetett szerepe abban, hogy az euró nem folytatta a hátramarsot az 1:1-es árfolyam felé, hanem az 1,05-ös szintről hétfőre az 1,07 közelébe erősödött. 

Nagyobb ugrás az euró árfolyamában talán azért nem történt Lagarde bejegyzésének megjelenését követően, mert blog posztjával az elnök asszony már csak az i-re tette fel a pontot.  

Már nem azt mondta, mint korábban, hogy a bank pénzbőségteremtő kötvényvásárlásai a harmadik negyedévben érnek véget, hanem hogy "nagyon korán a harmadik negyedévben", ami azért fontos, mert ezt nevezte meg az EKB a kamatemelések megkezdésének előfeltételeként.

Ez megengedné, hogy júliusi ülésünkön megkezdjük az emelést, összhangban az iránymutatásunkkal. A jelenlegi kilátások mellett, valószínűleg a harmadik negyedév végére abban a helyzetbe kerülünk, hogy kilépjünk a negatív kamatokból

írta Lagarde.

Ha egyenlően osztják el, ez 25 bázispontos emelést jelent a bank mínusz fél százalékos betéti kamatában július 21-én, illetve szeptember 8-án is. 

Ezzel az EKB rátenné a pecsétjét, hogy véget ért a szuperolcsó, helikopterről szórt pénz korszaka a világban - a nagy jegybankok közül a japán maradna egyedül, ahol még nem szigorítottak, illetve Kína, ahol a japánokhoz hasonlóan nem gond az infláció, de probléma a gyors lelassulása.

A negatív kamatok és a hatalmas jegybanki mennyiségi lazítás ellenére a pandémia előtti  években az EKB - és a Federal Reserve - is képtelen volt a 2 százalék közelébe tornázni a vérszegény inflációt, és már a járvány előtt is sok kritika érte a negatív kamatokat, például Németországban.

A világjárvány okozta válság óta fellépő logisztikai és kínálati problémák, az energia hiánya és megdrágulása, majd az ukrajnai háború megfordította a problémát a nagy jegybankok számára, és a Fedet és az EKB-t már azért érik kritikák, hogy miért nem léptek fel korábban az árindexek elszabadulása ellen.

 Lagarde posztjában jelezte: a kamatok további szintje szeptember után attól függ majd, hogy alakulnak az inflációs kilátások, és ha közép távra elérhetőnek látszik a 2 százalékos cél, akkor fokozatosan tovább haladnak a semlegesnek tartott kamatszint felé. 

De a kiigazítás sebessége és teljes mértéke nem meghatározható előre

- tette hozzá.

Ha már nem lesz negatív az EKB betéti kamata, fél százalékos emeléssel a reálkamat - az inflációhoz mért jegybanki kamat - még úgy is mélyen a mínuszban marad.