Nincs olyan vállalat, amelyik örülne egy adóemelésnek, hiszen az többletköltséget jelent számára
– reagált a VG-nek Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Hozzátette: a mostani egy újabb teher, amit valamilyen módon ki kell gazdálkodni, az elsődleges út ehhez azonban nem az áremelés.
Az érintett piaci szereplők megvizsgálják, hogy milyen költségcsökkentő intézkedések férhetnek még bele a mozgásterükbe, idetartozhat például a tervezett beruházások átütemezése. Az OKSZ főtitkára szerint a kereskedők tisztában vannak azzal, hogy árérzékenyek a fogyasztók, ami hatványozottan igaz az utóbbi hónapokra jellemző inflációs környezetre. Éppen ezért azon dolgoznak, hogy minél kisebb mértékben kényszerüljenek áthárítani az extraprofitadót a vásárlóikra.
Ezt Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára annyival egészítette ki, hogy
nincs irigylésre méltó helyzetben a kormány, amikor a gazdaságpolitika fenntarthatósága miatt finanszírozási oldalról pluszbevételeket kell generálnia, a kereskedelemnél maradva azonban megjegyezte, hogy elsősorban nem a magyar tulajdonú, hanem a külföldi hátterű áruházláncok érintettek.
Bár az extraprofitadó jól cseng, a plusz terhet változatlanul az árbevétel alapján szabják meg – az érintett vállalatok képviselőivel folytatott háttérbeszélgetéseknek ez volt az egyik tanulsága. Többen felidézték, hogy
a korábbi válságadó különadóként, de változatlan formában élt tovább, amelynek mértékét ráadásul idén februárban megemelték.
Emlékezhetünk, 2,5-ről 2,7 százalékra nőtt az adókulcs, amely a kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel 100 milliárd forintot meghaladó részére vonatkozott. Ez ugrik most Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter ismertetése szerint 4,1 százalékra a következő két évben. Sávos adófizetési kötelezettség lévén 500 millió forint adóalap alatt eddig sem kellett pluszban befizetni az államkasszába, és ezután sem kell, mint ahogy 500 millió és 30 milliárd forint árbevétel között is marad a 0,1 százalék. Ugyanakkor 30 és 100 milliárd forint bevétel között már nem 0,4, hanem 1 százalék lesz az irányadó.
A 4,1 százalékos felső sávban meglehetősen szűk kört érint a szabályozás, ezek a vállalatok azonban az élelmiszer-kiskereskedelem gerincét adják. Az 1,4 százalékpontos emelés meglehetősen húsba vágó, hiszen a VG számításai szerint a legnagyobb piaci szereplőknek, így például a Lidlnek, a SPAR-nak és a Tescónak már a legutóbbi 20 bázispontos lépés is 1-1,5 milliárd forint plusz terhet jelentett, és azzal is évente 14-16 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetéshez. Nagy Márton bejelentése előtt már napokkal a 4 százalék körüli mértékről szóltak az iparági pletykák, de volt egy olyan verzió is, amely szerint a nyereség 8 vagy 12 százaléka lehet az extraprofitadó alapja. Végül maradt az árbevétel-alapú megközelítés.
A piaci szereplők szerint azzal viszont nem biztos, hogy számolt a kabinet, hogy az élelmiszerárstop nekik eleve ágazati szinten 25-30 milliárd forintos kiesést hoz, ráadásul az eddigi 80 milliárd forinton felül éves szinten mégis további 60 milliárdot kell befizetnie az államkasszába a szektornak.
Az újonnan kinevezett miniszter azzal indokolta a megadóztatást, hogy a legutóbbi – 2022. márciusi – adatok szerint már 16,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Ezzel együtt az árstop kapcsán már több vállalatvezető beszélt nyíltan is arról, hogy ha nincs az intézkedés, akkor az étolaj a duplájába, a sertéshús pedig a másfélszeresébe kerülne, de a lisztért is legalább 20-30 százalékkal többet kellene fizetniük a fogyasztóknak – de mindez a beszerzési árakat nem befolyásolja.
A létszámleépítés nem lehet megoldás a plusz költségekre az áruházláncok szerint, hiszen eleve munkaerőhiányos az ágazat, a természetes fluktuáció is magas.
Reálisabb forgatókönyv a beruházások leállítása vagy felfüggesztése, ami több tízmilliárd forintos tétel évente. Ez ellen viszont az szól, hogy a kereskedelmi ingatlanállomány meglehetősen elavult, a szükséges felújításokon túl az energetikai szempontokról nem beszélve.
Azt látni, hogy ezután minden piaci szereplő még feljebb csavarja a hatékonyságot a belső folyamataiban: aki még papír alapon tart számon bármit is, az nem versenyképes. Ezzel szemben a digitalizáció, a robotizáció és az automatizáció hármasa határozza meg az eladótér és a logisztikai raktár működését. Mindemellett célszerű az áruszállítás racionalizálása, például B pontból A-ba egy kamion se térjen vissza üresen.
A mostani extraprofitadó-bejelentés pedig azt is maga után vonja, hogy a magas miatt hiába kezdeményeznek több helyen akár évközi béremelést is a szakszervezetek, jövő januárig biztosan nem változnak a boltos fizetések.
A háttérbeszélgetéseken elhangzott, hogy ha egy áruházlánc azt látja, egy üzletága nem nyereséges, annak az expanzióját alighanem visszafogja a most kialakult helyzet. Erre jellemző példa lehet az online csatorna, amelyet a hagyományos bolthálózatoknak még ma sem éri meg igazán működtetni. Várhatóan ez nem is változik, amíg a weben ugyanolyan áron kínálják a termékeket, mint az áruházakban, a házhoz szállítási díjak pedig a mostani szinten maradnak.
