Nem kevesebb, mint hat nyugati hivatalnok mondta azt a Financial Timesnak az orosz és a török elnök pénteki négyórás szocsi személyes egyeztetését követően, hogy aggódnak a két ország közeledése miatt.
A riasztócsengőt az szólaltatta meg, hogy a nyugati büntetőintézkedések szorongatta Oroszország és a fekete-tengeri szorosokat ellenőrző, hatalmas katonai potenciállal rendelkező Törökország szorosabbra vonná együttműködését az energiaszektorban és a kereskedelemben.
Ez pont ellene megy annak, amit a nyugatiak szeretnének elérni a szankciókkal: Oroszország gazdasági értelemben vett térdre kényszerítését. Törökország annak a NATO-nak az oszlopos tagja, amelynek erői farkasszemet néznek a tagjai határainak közelében az Ukrajna ellen harcoló orosz hadsereggel, miközben fegyverekkel és pénzzel segítik Kijevet.
Az egy meg nem nevezett hivatalnoka úgy nyilatkozott a brit lapnak, hogy
egyre és egyre szorosabb
figyelemmel követik a török–orosz együttműködést, amelyben Törökország növekvő mértékben Moszkva kereskedelmi platformjává válik.
Egy másik, szintén név nélkül idézett nyugati tisztviselő egyenesen fenyegetéssel élt: azt mondta, hogy ha Recep Tayyip Erdogan elnök valóban megteszi, amit pénteken ígért, a nyugati országok akár felszólíthatják vállalataikat és bankjaikat, hogy hagyják el Törökországot, ahogy Oroszországgal is tették, óriási gazdasági károkat okozva a NATO-szövetségesnek.
Ráadásul Erdogan, Szocsiból hazafelé utazóban, még rá is tett az ígéretekre. Átvette és alkalmazza az orosz Mir fizetési rendszert öt török bank – közölte. Ez Törökország esetében semmivé teszi azt a nyugati büntetőintézkedést, amellyel letiltották az oroszokat a nyugati fizetési rendszerekről, és ezzel tulajdonképpen lemondtak az orosz turistákról, akikre a törökök azonban számítanak.
Hab a tortán azután, hogy a múlt héten a török hatóságok közölték: Moszkva húszmilliárd dollárt küldött egy törökországi leányvállalatának (amitől menten meg is ugrott a török devizatartalék). A pénzből a világ egyik legnagyobb atomerőmű-építését fedezik, Törökországban.
Más nyugati hivatalnokok elvetették a nyugati cégek kivonásának ötletét.
Léteznek jelentős gazdasági érdekek, amelyek valószínűleg keményen szembeszállnának az ilyen negatív cselekvéssel
– mondta egyikük a brit lapnak. De még ő is hozzátette, hogy ha folytatódik a közeledés, Isztambul büntetésre számíthat. Egyes államok például
a kereskedelemfinanszírozás visszafogását kezdeményezhetnék, vagy megkérhetnék a nagy pénzügyi vállalatokat, hogy csökkentsék a török cégek finanszírozását
– tette hozzá.
