A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. (SIP), valamint a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) veszi át a Nemzeti Közlekedési Központ Zrt (NKK). projektjeit – értesült a VG. A hivatalos döntés augusztus elején született meg, miután a társaság tulajdonosa, az Építési és Beruházási Minisztérium erről kiállította a részvényesi határozatot. Az átadás-átvétel megkezdődött, 

és minden aktív projektet érint.

Tehát jelen állás szerint az, hogy az NKK megszűnik, nem sodorja veszélybe a társaságnál lévő fejlesztéseket, így a fővárosi vonatkozásúakat sem, mivel mindegyiknek lesz gazdája.

Budapest, 2019. október 19.
Egy 100E repülőtéri járat halad a belváros felé a Ferihegyi repülőtérre vezető út felüljáróján a Határ úti csomópontnál.
MTVA/Bizományosi: Róka László 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
A Ferihegyre vezető gyorsforgalmi út fejlesztését a NIF és az NKK közösen tervezte  Fotó: Róka László / MTI

Az persze más kérdés, hogy a többtucatnyi, összességében bőven ezer milliárd forint értékű beruházások közül melyik valósulhat meg rövid távon. Mint arról a VG is írt, az orosz–ukrán háború nyomán bekövetkezett gazdasági válság miatt az ÉBM éppen felülvizsgálja az állami beruházásokat, azokat pedig, amelyeknél eddig nem indult el a kivitelezési szakasz, felfüggesztik.  

A projektek a szakmai profilnak megfelelően kerülnek a NIF-hez, a SIP-hez vagy a BMSK-hoz. 

Az utóbbi az NKK magasépítésű projektjeit veszi át, a NIF pedig a közlekedési infrastruktúra fejlesztései mellett a komplex városfejlesztéseket is átveheti.

Szépen indult, de nem szépen végződött

Az egyes fejlesztési koncepciók szétosztására azért van szükség, mert július végén eldőlt, hogy az NKK megszűnik. A cég eredetileg a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz tartozott és Vitézy Dávid közlekedési államtitkár irányítása alatt állt, majd némiképp váratlanul az ÉBM alá sorolták be. Lázár János tárcája július végén formálisan is megjelent az NKK mögött, első lépésként pedig a társaság komplett vezetőségének felmondtak.

A cég május végén a Budapest Fejlesztési Központ Zrt. jogutódjaként jött létre, vagyis alig két hónapig tartott a működése.

Budapest, 2022. március 26.
Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója (k) a győztes pályaművet mutatja az új Nyugati pályaudvar tervpályázatának eredményhirdetése után a Szépművészeti Múzeumban 2021. március 26-án. Brit építésziroda, a Grimshaw Architects nyerte a tervpályázatot. Eszerint a felszínen, az Eiffel-csarnok mögött új, 13 vágányos vasúti csarnok épül, a föld alatt pedig 6 vágányos mélyállomás lesz. A pályaudvar elővárosi, távolsági és nemzetközi vonatokat fogad majd.
 Vitézy Dávid a BFK vezérigazgatójaként a Nyugati pályaudvar tervpályázatának győztes pályaművét mutatja be  Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A felszámolással a hírek szerint az ÉBM záros határidőn belül végezne, ugyanakkor könnyen lehet, hogy a folyamat elhúzódik, és az év vége előtt sem fejeződik be. Az NKK-t addig Pántya József, a NIF útfejlesztési igazgatója vezeti. 

A cég kiemelt jelentőségű állami társaságként indult:

  • országos hatáskörű közlekedésszervezőként feladata volt a közösségi közlekedési menetrendek összehangolása,
  • a tarifarendszerek egységesítése,
  • a MÁV–Volán-csoport, a GYSEV és más szolgáltatók közszolgáltatásainak megrendelése és összehangolása az állam nevében,
  • valamint a vasúti és HÉV-fejlesztések stratégiai tervezése.

Budapest fejlesztése nem áll le

Az orosz–ukrán háború miatti beruházási stop kapcsán gyakori félelem, hogy az parlagon hagyja Budapestet. Csakhogy az ÉBM által folytatott felülvizsgálat nem vonatkozik az uniós projektekre. Ezekből pedig több százmilliárd forint értékben részesülhet a főváros és agglomerációja.

Csak a helyreállítási és ellenálló képességi eszköz (RRF) révén

mintegy ötszázmilliárd forint fejlesztési pénz érkezhet Budapestre és vonzáskörzetébe a következő években.

Ehhez azonban először is megállapodásra van szükség az Európai Bizottság és a magyar kormány között. A kapcsolódó tárgyalásokat vezető Navracsics Tibor szerint erre jó esély van: 98,8 százalékra teszi az év második felében való megegyezés valószínűségét.